A törvénytervezet meghatározza, hogy mikor és milyen mértékben léphet közbe az állam. Intézkedési lehetőségei az egyes termékeknél történő beavatkozástól az átszervezésen át – végső, csődközeli helyzetben akár – a részleges vagy a teljes államosításig terjedhetnek.

Az Országgyűlés az elmúlt egy évben több olyan pénzügyi tárgyú törvényt, módosítást is elfogadott, melyek rendszerszinten szabályoznak, a készülő jogszabály azonban azt is lehetővé tenné, hogy egy-egy piaci szereplőnél is beavatkozhasson az állam. Egy nemrég elfogadott kormányhatározat például márciustól korlátozza a devizahitelezést, s egyben igyekszik gátat szabni a túlzott lakossági eladósodásnak. Ám ez a szabályozó nem tud mit kezdeni azzal, ha egy bank például valamely távol-keleti devizában kezd el hitelezni, amelynek kamatterhe ugyan alacsony, ám a kiszámíthatatlan árfolyammozgások magas kockázatot jelentenek. A felügyeleti szervek ebben az esetben először nyilván felszólítanák a bankot, hogy függessze fel ezt a tevékenységét, ám az új javaslatok elfogadása után már akkor is be tudnának avatkozni, ha a bank nem hallgat a felszólításra.

Efféle szabályozás egyébként sok országban működik. A legismertebbek talán az Egyesült Államok bankmentései, az USA-ban a válság miatt az átszervezést már „nagyüzemi méretekben” végzik. A tavaly csődbe ment 140 amerikai bank nagy részét valamelyik állami szerv átvette, nemritkán egy hétvége alatt átszervezte, feldarabolta, és a fiókok hétfőn már az új tulajdonos nevén nyitottak újra.

A rendszer Magyarországon sem teljesen ismeretlen, hiszen a pénzügyi felügyelet most is kirendelhet felügyeleti biztost, ha valamilyen problémát észlel. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy az állam akkor is tőkét emelhessen egy bankban, ha a társaság ehhez nem járul hozzá – a készülő törvény azonban ezeknél komolyabb jogosítványokat ad.

A törvény megalkotását információnk szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorgalmazza. Az IMF eddig a Magyarországnak tavaly ősszel folyósított kölcsön minden negyedéves felülvizsgálatakor megjegyezte, hogy további lépésekre van szükség a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése érdekében. Ezt a kívánságot eddig nem teljesítette a kormány, mert több jogi problémával is szembesült, mikor áttekintette a lehetőségeket. Most mégis rászánja magát, igaz, a parlamenti vitával és a megvalósítással már nem kell bíbelődnie: ebben a kormányzati ciklusban pár napos ülésszak vár még a képviselőkre, vagyis a törvényalkotás már a választások utáni időre esik.