Államfői aggály a magánnyugdíj miatt
Az év végén elfogadott törvény teljes mértékben átalakítja a nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillérének intézményrendszerét: 2013-tól megszűnnének, illetve zártkörű részvénytársasággá alakulnának az önkormányzati elven működő nyugdíjpénztárak. Emellett a törvény szabályozza a járadékszolgáltatást, és módosítja a megnevezhető örökösök körét.
Sólyom László aggályainak alapja, hogy az új törvény szerinte sérti a tulajdonhoz való jogot. A magánpénztári törvény alapján létrejött tagi viszonnyal járó jogok – például a részvétel a pénztári döntéshozatalban – ugyanis az alkotmány értelmében tulajdonnak tekinthetők. A tulajdon ugyan alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha ez a korlátozás arányban áll a közérdekkel. Az államfő nem vitatja, hogy a magánnyugdíjrendszer átlátható működése közérdek, ugyanakkor az érintetteknek – a megváltozott feltételek miatt – lehetőséget kell kapniuk döntésük újragondolására, a tisztán társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépésre.
Az államfő véleménye szerint a törvény a pénztártagok jogait a szolgáltatások terén is korlátozza – alkotmányellenesen. Az igénybe vehető járadékok körét szűkíti: megszüntetve a szolgáltatási időszak elején, illetve végén „határozott időtartamos járadékot”. Az államfő az alkotmánnyal öszszeegyeztethetetlennek találta, hogy megszűnne az egyösszegű járadék igénybevételének lehetősége abban az esetben, ha valaki kevesebb mint 180 hónapig tagja a második pillérnek, valamint azt, hogy a közeli hozzátartozókra szűkülne a megnevezhető örökösök köre. A most elfogadott törvény jó néhány passzusát a viták során is kritizálták, de azt senki nem vonta kétségbe, hogy az 1996-as jogszabály átformálásra szorul. Matits Ágnes biztosításmatematikus a kötelező átalakulás leghatározottabb kritikusai között volt, mondván: az intézményi formák között is meg kell adni a választási lehetőséget. Véleménye szerint az államfő aggályai nem szakmai, hanem jogi kérdések. Szakmailag ugyanis az bebizonyosodott, hogy a pénztári demokrácia csak látszat, a tagok nem vesznek részt a döntéshozatalban. Az érdektelenséget az utóbbi hónapok is bizonyítják: jóval kevesebben éltek a tisztán társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépés lehetőségével, mint ahány embernek ez érdeke lett volna. Ezzel együtt örül az államfő döntésének: ez alkalmat ad egy sor kérdés átgondolására, és a termékek kidolgozására is több idő marad.
Gál Róbert Iván, a Tárki munkatársa egyik szerzője volt annak a tanulmánynak, amely a nyugdíjreform meghozatalakor életképtelennek ítélte a pénztári formát, ő mindvégig elengedhetetlennek tartotta, hogy létrejöjjön az átlátható és egyértelmű tulajdonosi szisztéma a rendszerben. Azon viszont érdemes elgondolkozni – mondja –, hogy a pénztári rendszerben minden egyes tagnak valóban keletkezett egyfajta tulajdonjoga, amelynek értéke van, és amelynek értékesítéséről magának kellene határoznia. Gál Róbert Iván véleménye, hogy a tőkefedezeti pillérnél a járadékszolgáltatási szakaszban minél szűkebbre kellene szabni a választás lehetőségét. Ez garantálná, hogy az ellátás élethosszig adjon – a lehető legnagyobb – biztonságot a járadékosnak és hozzátartozóinak. Minél tágabb a választhatóság – például egyösszegű felvétel formájában vagy garantált idejű ellátásként –, annál kisebb a járadék, s kevésbé szolgálja az időskori biztonságot.
A PM az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium állásfoglalása alapján közölte: a pénztártagok döntési jogosultsága – az önigazgatási formában működő magánnyugdíjpénztáraknál – a szó jogi értelmében nem jelent tulajdonosi pozíciót. Alkotmányossági jelentősége az egyéni számlán felhalmozott megtakarításhoz való hozzáférésnek van – írják. Az elfogadott törvény az érintettek számára kellő felkészülési időt biztosít, ami szintén eleget tesz az alkotmányossági követelményeknek. Az államfő lépése késlelteti a jogszabály hatálybalépését, ám 2013-ban a magánnyugdíjpénztáraknak meg kell kezdeniük a járadékszolgáltatást. Ennek hatályos szabályai a PM szerint így ellentmondásosak és végrehajthatatlanok. A jelenlegi körülmények között a pénztártagoknak nincs arról információjuk, hogy nyugdíjazásukkor milyen összegben, illetve feltételekkel részesülhetnek járadékszolgáltatásban.
A múlt év végéig léphettek vissza a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az 1957 előtt született pénztártagok, korrigálva 1997-es döntésüket, amikor a kétpilléres szisztémát választották, lemondva addig megszerzett nyugdíjvárományuk negyedéről. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 122 ezren voltak döntési helyzetben, de eddig csak 44 ezren döntöttek a visszalépésről.
