'Akadnak bizonytalan tételek'
– A kormány szerint jövőre mindenkinek csökken az adóterhe, de legalábbis nem romlik a nettó jövedelmi pozíciója. Osztja ezt a véleményt?
– Ha a színtiszta matematikát nézzük, akkor nem, mert van olyan jövedelemsáv, ahol némi veszteséggel kell számolni. A nagyon magas jövedelműeknek egy picivel nő az adóterhelése. Azzal, hogy a munkaadóra jutó tb-járulék is beépül az adóalapba, vagyis a szuperbruttóval 40-ről 40,6 százalékra emelkedik a marginális adóterhelés, azaz az utolsó adózó forintra jutó teher. A számokból látszik, ez azért nem egy érdemi tehernövekedés. Az a gyanúm, hogy a különadó megszüntetésének volt ez az ára a parlamenti alkuban.
– Mennyi pénzt kell keresni ahhoz,hogy ez a helyzet előálljon?
– Jóval többet az átlagnál. Nagyjából 17,2 millió forint éves szintű adóalap felett kezd el minimális mértékben nőni a terhelés, de még 20 millió forintnál sem éri el a többlet a 20 ezer forintot, és még 50 millió forintnál is alig 200 ezer forint a pluszterhelés egy teljes év alatt. Ettől, azt hiszem, még senkinek nem kell kétségbe esnie.
– Hol adnak ennyi pénzt munkaviszonyban? Érinthet ez bárkit a közszférában?
– Például a bankrendszerben vagya multicégeknél a felső vezetők keresnek ennyit, vagy még többet is. A közszférában még a csúcsköztisztviselőknek sem jön össze ennyi. A mindenkori jegybanki vezetőket már érintheti. De látni kell, hogy pozícióromlásuk nem lesz bődületes. Az év elején nem is fogják érzékelni, ekkor még jobban fog fájni nekik, hogy nettó keresetüket újra csökkenti a nyugdíjjárulék. Tavaly valamikor az év során elérték a járulékplafont (egy bizonyos jövedelem felett már nem vonják a nyugdíjjárulékot az év folyamán), ezért nőtt a nettó keresetük. Januárban új év indult, újra fizetik a járulékot. Idén a járulékplafon 7 453 300 forint.
– A többiekkel, akik ennél jóval kevesebbet kapnak a számlájukra, mi a helyzet?
– A legalacsonyabb kereseteknélnem lesz érdemi elmozdulás. Adójóváírásra jogosult munkaviszonyos jövedelemnél mintegy 750 ezer forint éves szintű adóalapig nem változik az adóterhelés, azaz marad nulla forint az szja. A két jövedelmi csoport közötti sávban viszont csökken az adóteher, 250–350 ezer forint közötti havi jövedelemnél havi 16-17 ezer forinttal is.
– Akkor is megállja a helyét ez az állítás, ha az szja-kulcsok mellett figyelembe vesszük a szuperbruttót és a cafeteria megadóztatását is?
– Az átlagkereset szintjén, egyelég széles sávban még mindig jobbak lesznek a pozíciók. Akkor is, ha eddig maximálisan kihasználták a cafeteriát, igaz, ebben az esetben jóval kisebb a nyereség. A cafeteria megadóztatása egyébként érdekes vitát szült. Sokan úgy élték meg, hogy eljött a világvége, pedig a legtöbb juttatásra eső 25 százalékos egyszeri adóteher még mindig kedvezőbb a munkabérnél, mert például nincs rajta társadalombiztosítási járulék. Aki a bérnél olcsóbb kifizetést preferál
– és ki nem –, ezzel még mindig olcsóbban jön ki. Arra persze lesz példa, hogy a munkaadó az adóváltozásokra hivatkozva teljesen megszünteti a természetbeni juttatást, de inkább az a jellemző, hogy osztoznak a munkavállalóval a többletterheken.
– Az szja-változások közül melyiketsorolná a kedvezők, s melyeket a kedvezőtlenek közé?
– Kedvező, hogy megszűnt a magánszemélyre jutó, négyszázalékos különadó, ami a járulékplafon fölött lépett be. Ez egyszerűsíti az életet. Kedvező, hogy alacsony adó (tíz százalék) mellett lehet lekötni három éven túl a megtakarítást, vagy öt éven túl adómentesen; ezt most januártól vezették be. Különösen az, hogy nem kell minden pénzt végig a számlán tartani, az összeg folyamatosan változhat. Nem bukjuk el a kedvezményt, ha akár csak egy forintot is kiveszünk a számláról.
– A parlamenti tárgyalás során sokáig bizonytalannak tűnt a nyugdíjelőtakarékossági számla sorsa, ami hasonló, sőt bizonyos szempontból jobb feltételeket kínált. Végül torzított formában megmaradt a nyesz. Mi értelme volt ezt megpiszkálni? A nyesz már bizonyította az életképességét.
– Azt nem tudjuk, hogy bizonyította-e. A nyesz egy hosszú távú megtakarítás, 15–20 vagy akár 30 évre is szóló befektetés. A rendszerváltás óta túl nagy a mozgás a megtakarításoknál. Ott tartunk, hogy senki nem hiszi el, ha egy új előtakarékossági konstrukcióra akarják azzal rábeszélni, hogy hosszú távon biztos adóelőnnyel kecsegtet. Oly sokszor változott a megtakarítások szabályozása adójogi oldalon. Most belengették a nyesz megszüntetését – az adózók érzékenyek az ilyen jelzésekre, és felfogják, hogy a nyesz jövője korántsem biztos.
– Mire kell figyelnie annak, aki megtakarítását nem ingatlanpiaci alapokon keresztül kívánja fialtatni, hanem magánbefektetőként van jelen a piacon? Hogy kalkuláljon a vagyonadóval?
– Ebben nagyon nagy a bizonytalanság. Az Alkotmánybíróság február közepére ígéri a döntését, amit az adóügyekben hozott eddigi határozatai alapján megjósolni sem merek. Az is világos, hogy ha fordulat jön a kormányzásban, akkor valószínűleg eltörlik a vagyonadót. Nemcsak az adózók, de az adóhatóságnál dolgozók körében is sok a kérdés. Úgy hallottam, lassítja a felkészülésüket ez a bizonytalan helyzet. Mindezzel együtt azt gondolom, mindenki jól teszi, ha megteszi a törvényeknek megfelelő lépéseket. Kevés esélyt látok ugyanis arra, hogy ha az alkotmánybírók átengedik a vagyonadót, azt az új parlament el tudja törölni a május végi befizetési határidő előtt. Amikor 2002-ben április 7-én volt a választások első fordulója, május 27-én ült össze először a kormány. Az új parlament, ha hamarabb ülésezik is, nem hiszem, hogy május végéig végigmehet a procedúra.
– A Fidesznek valószínűleg nem kellbajlódnia a koalíciós egyeztetéssel, s akár már a választás másnapján előhúzhatja a fiókból a törvényjavaslatot.
– A 2002-es választást követően gyorsan lepörgött az egyeztetés. Nem ez visz el sok időt, hanem a kormányalakítás menete. Attól kezdve, hogy kihirdetik a választási eredményt, addig, hogy a miniszterjelölteket meghallgatják a parlamenti bizottságok. Közben a titkosszolgálat is átvilágítja őket, ami nem megy egyik napról a másikra. Ha van is kész kormányprogram, mindennek klappolnia kell, hogy május végére megszűnjön a vagyonadó. Mind a parlamentben, mind a kormányban minden félnek kooperálnia kell az ügy érdekében. Tehát szerintem az első fizetéskor még hatályban lesz a vagyonadó, és jobb, ha az érintett adófizetők felkészülnek a határidőre.
- Piaci hírek szerint a tavalyi évvége felé elapadtak az ingatlanból származó közterhek, mert a 2010-es változások - vagyonadó, illetékterhek csökkenése - miatt mindenki kivárt. Érvényesülhet ez a hatás az idei első hónapokban is?
- Aki mostanában akart lakást venni, annak megérte rávenni a vevőt, hogy várjanak 2010 elejéig, amikor csökken az illetékteher. De az év végi személyi jellegű kifizetéseknél, bónuszoknál is érezhető volt, hogy inkább megvárták vele 2010-et, amikor a munkaadó 5 százalékpontot nyer a járulékon.
- Nagyjából tudható, hogy a Fidesz milyen lehetőségeket vesz számba, amikor az adórendszer átalakítását tervezi. Mit gondol ezek irányáról, elegendő ezek bevezetéséhez a politikai akarat, vagy vannak gazdaságpolitikai korlátai?
- Amennyire a jelenlegi információk alapján meg tudom ítélni, három fontos csomópont köré épül a Fidesz adóprogramja. Ígérnek általános adócsökkentést, a vagyonadó megszüntetését, valamint mélyreható változást az szja-ban. Utóbbinál két változatot közöltek eddig: családi adózás vagy egykulcsos adó. Ez valós társadalmi értékválasztás, két nagyon eltérő filozófia az adórendszer szempontjából. A gazdasági növekedés, a versenyképesség szempontjából az egykulcsos adó sokkal jobb lenne. Egyszerűbb, átláthatóbb rendszer, én ennek a híve vagyok, miközben vitathatatlanul lehetnek szociális feszültségek a bevezetés következtében, amiket viszont már az adórendszeren kívül kellene kezelni. A családi adózástól egyértelműen bonyolultabb lenne az adórendszer, hiszen akkor már nemcsak a saját, de a házastárs jövedelmeit is figyelembe kell venni a bevallásban. Szociológiai kutatások szerint azokban az országokban, ahol nagyon kemény vonása az adórendszernek a családi adózás, a nők munkavállalási hajlandósága csökken. Főleg ott, ahol nagy a jövedelemkülönbség a házastársak között. Ha csak tíz százalékkal kedvezőbbé válik a magasabb jövedelmű férj adózása, mert a feleség nagyon alacsony jövedelmet kap, akkora méretű adómegtakarítás keletkezhet, ami kérdésessé teheti, hogy a feleség dolgozzon.
