Még több strand válhat fizetőssé a Balatonnál
Nehéz évre számíthatnak a turizmusból élő települések: felére csökken ugyanis az idén az idegenforgalmi adó – más néven kurtaxa – mellé járó állami kiegészítés. A kurtaxát beszedő önkormányzatok eddig minden adóforint mellé két forint állami támogatást kaptak, 2010-ben viszont már csak egy jár majd nekik. Mindez különösen nagy veszteségeket okoz a Balatonnál, hiszen a tóparti települések egyik legfontosabb bevétele – a turistákra kivetett, éjszakánként, személyenként általában 250–300 forintos – idegenforgalmi adó és az ahhoz kötődő állami támogatás.
– Tavaly 645 millió forintból gazdálkodhattunk. Ebből 45 milliót tett ki a kurtaxa és az ahhoz kapcsolódó kiegészítés, vagyis meghatározó szerepe van büdzsénkben ennek a forrásnak. Az idén viszont a változások miatt legalább tizenötmillióval csökken a bevételünk – készített gyors számvetést Méhész László, Balatonszárszó polgármestere, majd hozzátette: – A tizenötmilliós kiesés talán nem tűnik soknak, de 2010-ben az önkormányzatokat érintő más megszorítások miatt eleve 62 millióval kisebb lesz Szárszó költségvetése. Így pedig a kurtaxához járó kiegészítés megfelezése nehézzé teszi a helyzetünket.
Az elvonás miatt sötétnek látja a térség jövőjét Balázs Árpád, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Siófok fideszes polgármestere is, aki szerint az elfogadhatatlan kormányzati döntés miatt nagyjából másfél milliárd forinttal jut kevesebb pénz a balatoni üdülőrégiónak az idén. Ez a bevételkiesés, amellett, hogy veszélyezteti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, visszavetheti a térség versenyképességét. – Ha nem lesz miből fejleszteni, lepusztulnak a közterületek, s előbbutóbb visszaesik a vendégforgalom – állítja a polgármester, aki azért is elfogadhatatlannak tartja az elvonást, mert ezt a kiegészítést eddig sem ajándékba, hanem az üdülőterületek fenntartására kapták. Siófokon 24 ezren laknak, viszont a nyaralók miatt 120 ezer emberre méretezett infra struktúrát kell egész évben fenntartaniuk. Balázs Árpád szerint az sem mellékes, hogy a balatoni települések többsége egy lábon áll, csak az idegenforgalomból él, nincs például jelentős ipara, ami révén pótolhatná a kieső bevételt.
A siófoki városvezető megemlítette, hogy többször tárgyaltak a kormány képviselőivel, ám csak egyetlen engedményt kaptak: azt, hogy az eddigiektől eltérően 2010-ben már a 70 évnél idősebbekre is kivethetik a települések a kurtaxát. Ebben azonban szerinte nincs sok köszönet, hiszen a Balatonnál nyaralók körében nem az idősebb korosztály a meghatározó. Mindezek miatt a polgármester azt mondta, nem hagyják annyiban a döntést. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mire gondol, azt felelte: „Egyelőre csak annyi biztos, hogy gyakorta tudatjuk majd az emberekkel, hogy ki a felelős a térség versenyképességének csökkenéséért.”
– Megértem, elfogadom a települések panaszát, tény, hogy több mint egymilliárdos bevételkiesést okoz a térségben a válságköltségvetés. De bármenynyire fáj is, nincs más lehetőség, el kell fogadni a jelenlegi helyzetet. A legfontosabb feladatunk éppen ezért most az, hogy megtaláljuk azokat a forrásokat, amikkel pótolni, ellensúlyozni lehet a kiesést – ez már Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselő véleménye. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a költségvetés elfogadásáig még élesen bírálta az elvonás tervét. – Már tárgyaltam pénzügyminiszterrel a térség esetleges különtámogatásáról, az elvonás kompenzálásáról, s talán januárban már lesz eredménye az egyeztetéseknek. A fejlesztési tanács pedig segíteni fogja azokat a településeket, amelyek az elvonások miatt nem tudják előteremteni a pályázataikhoz szükséges önerőt – tette hozzá.
Bár információink szerint több balatoni településen is felvetették, hogy útlezárásokkal tiltakozzanak az elvonás miatt, egyelőre kétséges, leszneke demonstrációk. Az viszont már most biztos: a tóparti községekben, városokban gőzerővel keresik azokat a megoldásokat, amikkel kompenzálhatnák a bevételkiesést. A balatonszárszói polgármester ennek kapcsán azt mondta: kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen lényegében az önkormányzat csődje és a nyaralók terheinek növelése között kellett választaniuk. Az utóbbi mellett döntöttek: Szárszón az eddigi napi, személyenként 300 forintos kurtaxát 400 forintra emelték. Emellett pedig a 2009-ben még ingyenes központi strandon 500 forintos belépőjegyet szednek a nyáron. Méhész László szerint ezekkel a lépésekkel megmenekülnek ugyan a csődtől, hosszú távon azonban sokat veszítenek. Mint mondta, csak emiatt a két döntésük miatt tíz-húszezer forinttal többe kerül majd az idén egy négytagú családnak egy kéthetes szárszói vakáció. Ezt pedig – tette hozzá – valószínűleg sokan nem tudják már vállalni, ezért csökkenhet a Szárszón nyaralók száma.
Az idegenforgalmi adót fizető turisták tízezreit vonzó fürdővárosok számára is komoly csapás a kurtaxatámogatás megfelezése. Az ország egyik leggazdagabb településének tartott Hévízen például 250 millió forintos bevételkieséssel számolnak. Vértes Árpád polgármester (aki egyben a Fürdővárosok Szövetségének elnöke is) azt mondta: 2009-ben 3,3 milliárdból gazdálkodhattak, vagyis Hévíz látszólag nincs rossz helyzetben, s kétségtelen, „túlélik” az elvonást, ennek ellenére óriási hibának tartja a támogatás megfelezését. Szerinte az elvonások miatt a fürdővárosokban az eddiginél jóval kevesebb jut majd fejlesztésre, holott ez létfontosságú feladat: a vendégforgalmat csak akkor lehet fenntartani, ha állandóan szépítik, korszerűsítik a településeket, bővítik a szolgáltatások körét.
