Válságban virágoznak a delikátüzletek

Amíg a korábbi kereskedelmi piacbővülés a nagy bevásárlóközpontok, addig az ágazatot immár harmadik éve sújtó recesszió a kisebb, szakosodott élelmiszerüzletek virágzását hozta el. A forgalmi adatok mögött a megváltozott vásárlói magatartás áll: a nagy árutömeget és az élménybevásárlást nyújtó hipermarketek varázsa lecsengőben van, ezzel szemben nő a házi jellegű, minőségi termékek becsülete.

Nyílik az olló a kiskereskedelemben a nagyok és a kicsik között, ám nem az elmúlt években megszokott módon. Míg a 2006 végéig tartó, átlagosan évi 5-8 százalékos piacbővülést hozó években minden kiskereskedelmi elemzés a piaci koncentráció jelentőségét ecsetelte – azaz a nagyok folyamatosan növelték piaci részesedésüket a kicsik rovására –, az ágazatban 2007 eleje óta kibontakozott recesszió jelentősen árnyalta ezt a képet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból leszűrhető, hogy a hazai láncok – CBA, Coop, Real – évek óta jól tartják pozíciójukat, miközben a független kis üzletek egy része is megvetette a lábát, sőt, a folyamatosan szűkülő piacon még növelni is tudták eladásai kat, döntően az idén már 5-7 százalékos forgalomcsökkenéssel szembesülő nagy üzletláncok rovására. Árnyalja viszont a képet, hogy a szakosodott üzletek az élelmiszerpiac mindössze egytizedét adják: a vegyes termékkörű üzletek – nagyok, kicsik egyaránt – forgalma háromezermilliárd volt, míg a szaküzleteké 280 milliárd.

A titok nyitja a kisboltok számára a specializáció, amely már évek óta egyfajta menekülési útvonalként szolgált a multik „harapófogójából”. Amíg a vegyes termékkörű élelmiszerüzletek – jórészt kisboltok – száma a recesszió és a nagy üzletláncok árversenye nyomán folyamatosan, 2005 óta 33 ezerről 26 ezerre csökkent, addig a valamilyen élelmiszerre szakosodott kisboltok száma éppenséggel 14 ezerről 17 ezerre nőtt. Az egyes élelmiszerfajtákon belül csupán a halboltok száma stagnált, ami nem meglepő, hiszen régiónkban nálunk fogy a legkevesebb hal.

Ezzel szemben harmadával-negyedével nőtt a zöldségre, húsra, illetve palackozott italokra szakosodott üzletek, valamint a pékségek száma. Forgalmi mutatójuk is gyakran cövekelt le a pozitív tartományban, miközben a nagy hálózatok havonta – az előző évi bázishoz képest – 2-3 százalékos csökkenést szenvedtek el. Igaz: július óta már együtt szenvedik meg a 10 százalékhoz közelítő forgalomcsökkenést, amit a megcsappanó jövedelmek és az áfaemelés együttesen váltott ki, feledtetve, hogy néhány alapélelmiszer áfája csökkent. A folyamat magyarázata a piaci környezet, valamint a fogyasztói magatartás megváltozásában keresendő – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Egyfelől a válság miatt csökkent a nagybevásárlások aránya, illetve az arra fordított idő. (Korábban átlagosan egy magyar fogyasztó majd másfél órát töltött el egy nagyáruházban, ma ez jobbára negyven-negyvenöt percre szorítkozik.)

Több éve megfigyelhető, hogy a nagy alapterületű hipermarketek már nem tudják növelni a részesedésüket, tőlük a vevőket főként a diszkontok és a szupermarketek szipkázzák el. Bár nem tömegjelenség – hangsúlyozza a piackutató –, az utóbbi években nálunk is megerősödött az a jellemzően városi, magasabb jövedelmű fogyasztói csoport, amelynél már kihunyt a hipermarketek nyújtotta élménybevásárlás varázsa, ugyanakkor hajlandó nagyobb összeget áldozni arra, hogy egészséges, minőségi (vagy azoknak vélt) termékeket tegyen a kosarába.

Ennek egyik jele a vásárcsarnokok és piacok iránti, gyakorlatilag töretlen bizalom. A GfK szerint a hazai háztartások az élelmiszerek 5 százalékát évek óta a piacokról szerzik be. Ebben közrejátszik az a megygyőződés, hogy az őstermelői (vagy annak vélt áru) egészségesebb, mint a nagyáruházak polcán lévő élelmiszer.

A nagy hálózatok sokszor nem is feltétlenül bánják, ha valamilyen minőségi, friss terméket kínáló üzlet költözik a szomszédságukba vagy éppen a hipermarket folyosójára. A friss áru ugyanis – hasonlóan a nagyáruházakban gyakran beszerzési áron kínált műszaki cikkekhez – afféle „bevonzó termék”: sokszor minimális rajta a haszon, de annál több a gond. Viszont a jól megválasztott szomszédság gyakorlatilag ugyanúgy behozhatja a vevőt, aki ha már ott van, akkor költ is. És ez a lényeg.

Esélyt kapnak a helyi termelők

A nagy beszerzési hálózatok környékén újabban megfigyelhető, hogy – igaz, gyakran arculatjavítási szándékkal – könnyebb feltételeket kínálva próbálnak belistázni olyan helyi termékeket is a kíná latukba, amelyeknek a „normál” ügymenet mellett esélyük sem lenne felkerülni az áruházi polcokra. A Tesco ősszel indította el helyi beszállítói programját, ennek keretében kísérletképpen először az északi megyékben engedtek be kisebb mennyiségben előállított helyi élelmiszernyerstermékeket – tej, húsfélék – áruházaikba. A cég vezetői szerint a későbbiekben a programot kiterjesztenék más térségre is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.