Ennek részeként fájdalmas döntéseket is meg kell hozniuk: Bukarestnek nagymértékben kell csökkentenie a közalkalmazottak számát, ez ugyanis egyik feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió folytassa a készenléti hitelrészletek folyósítását. A szerződés szerint Romániának 2015-ig több mint 325 ezer közalkalmazottat kell elbocsátania annak érdekében, hogy a közszférára költött béralapot a bruttó hazai össztermék (GDP) 9 százalékáról annak 6 százalékára csökkentse. (Magyarország a GDP 7,5-8 százalékát költi az állami személyi kiadásokra.)

Az elbocsátások ellen a szakszervezetek nagyméretű tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. A főbb munkavállalói szervezetek szerint tűrhetetlen, hogy emberek tízezreit bocsátják el úgy, hogy számukra az állam semmilyen alternatívát nem biztosít. A munkanélküliség Romániában 8 százalék körül mozog, de januárban több más ágazatban is újabb elbocsátási hullám várható. Az építő-, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatási ágazat menedzsereinek becslése szerint januárban és februárban tovább csökken a piacon megmaradni képes cégek száma. Folytatódik tehát az életképtelen cégek felszámolása, ami további tömeges elbocsátásokhoz vezet.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint a legmagasabb mértékű visszaesés a fémiparban, valamint a kőolaj- és a fafeldolgozó iparban várható. A román cégvezetők szerint a kiskereskedelmi árak több mint 2 5 százalékos emelkedésére lehet számítani januártól, ami a munkanélküliek egyre növekvő táborára helyez további terheket.

Mihai Seitan munkaügyi miniszter bejelentette: a román közszférából 2010-ben összesen 70-80 ezer személyt bocsátnak el.