Kérészéletű energiavita

Tegnap lábon kihordtunk egy miniatűr orosz–ukrán energiaválságot. A „teszt” ugyanakkor megmutatta: a fogadkozások ellenére továbbra is várhatók a két ország közötti taktikus összezördülések, melyek levét külső felek isszák meg. Magyarország – melynek kormánya csak a szlovák kabinet tájékoztatása után tartotta említésre érdemesnek a történteket – kibírna egy újabb gáz- vagy olajcsapelzárást.

Tegnap kora délután Szlovákiából érkeztek Magyarországra az első hírek, miszerint számítani kell rá, hogy elzárják a Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot ellátó orosz Barátság kőolajvezetéket. Az EU az úgynevezett „korai riasztási rendszer” keretében tájékoztatta északi szomszédunkat az olajstop esélyéről. Az MTI jelentése szerint Robert Fico miniszterelnök kora délutánra összehívta a szlovák nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését. A korai riasztási rendszerről még az év elején, de a már sokadszorra bekövetkezett hasonló gázcsapelzárás után egyezett meg az EU és az orosz fél. E szerint ha Oroszországnak az Ukrajnával folytatott pénzügyi vitái miatt bármely, Európát ellátó orosz vezeték elzárása fenyegetne, erről Moszkva azonnal tájékoztatja Brüsszelt, az pedig az érintett tagállamokat. (Azért erős Ukrajna alkuhelyzete, mert földjén haladnak keresztül a keleti uniós tagállamokat ellátó orosz gáz- és olajvezetékek.)

Noha információink szerint Magyarország ugyanezen a „vonalon” már kora reggel ismerte a helyzetet, hivatalos közlemény délután fél ötig nem született. Ezután a szaktárca bejelentette: az orosz hatóságok a korai előrejelző rendszeren keresztül tájékoztatták az Európai Bizottságot arról, hogy január 1-jétől leállhat az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli szállítása az Európai Unióba. A hírt a Mol üzleti partnere, az orosz szállításokat végző Transznyefty is megerősítette – teszik hozzá. Az orosz fél tájékoztatása szerint ennek oka, hogy az ukrán Ukrtransznafta módosítani kívánta a kőolajszállítások után a Transznyefty által fizetendő tranzitdíjakat.

A szállítás leállítása több tagállamot – Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot – közvetlenül is érintheti. Hazánk felkészült az energiaszállítások esetleges megszakadására – hangsúlyozta az energiaügyi minisztérium. Ennek elsődleges oka, hogy 1993 óta Magyarország több mint 90 nap átlagos fogyasztásának megfelelő kőolajkészleteket halmozott fel. (Ennek költségeit az üzemanyagok árába épített, literenként mintegy 4 forintra rúgó tételből fedezik. A stratégiai olajkészletekből csak ellátási zavar esetén szabadíthat fel a kormány.) Hozzátették: a Barátság vezeték esetleges elzárása során a Mol finomítója Horvátország felől, az Adria vezetéken keresztül is ellátható. Így az orosz–ukrán viszony esetleges kiéleződésével sem kell fennakadásokra számítani az ország kőolajellátásában. A kormány – a hivatalos tájékoztatás szerint – kiemelt figyelmet fordít a helyzetre, megtette a szükséges és szokásos diplomáciai lépéseket. Az egységes álláspont kialakítása érdekében hazánk kezdeményezi a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország – január eleji energetikai találkozóját Budapesten. Az ország egy esetleges gázkrízisre is felkészült: december közepére feltöltötték a most kialakított biztonsági földgáztárolót. (Ez körülbelül másfél hónapig lenne képes biztosítani az ország átlagfogyasztásának mintegy harmadát.) A Mol ezután közleményében erősítette meg a híreket. Megfogalmazásuk szerint az Adria vezeték szállítási irányának megfordítása és folyamatos behozatalra állítása mintegy 25–30 napot venne igénybe.

Oláh Lajos közlekedési, hírközlési és energiaügyi államtitkár lapunknak kiemelte: a korai riasztási rendszer csupán a vezeték elzárásának lehetőségét veti fel. – Bízunk benne, hogy az mégis elkerülhető – jelentette ki. Estére aztán beigazolódott a derűlátása. Az orosz energiaügyi minisztérium bejelentése szerint ugyanis máris elvi megállapodás jött létre az európai fogyasztóknak szánt orosz nyersolaj jövő évi ukrajnai szállításairól. Ezt két napon belül írják alá. Az ukrán szaktárca előzményként azt közölte, hogy telefonon egyeztetett Jurij Prodan ukrán tüzelő- és energiaügyi miniszter, valamint Szergej Smatko orosz energetikai miniszter. Mindkét minisztérium sietett leszögezni: a fogyasztók ellátásában semmiféle fennakadás nem lesz.

A helyzet „miniben” tehát nagyon hasonlított az évről évre rendre januárban jelentkező orosz–ukrán pénzügyi vitákra és annak tovagyűrűző hatásaira. Különösen 2007 januárjára, amikor a három országot ellátó Barátság vezetéken 50 órára meg is álltak a szállítások. Igaz, akkor Oroszországnak épp Fehéroroszországgal támadt elszámolási vitája: a hazánkat is ellátó olajvezeték egy nagyon rövid szakasza ugyanis épp ott halad keresztül. Magyarországon fel is szabadítottak valamennyit az akkor 98 naposra mondott stratégiai olajkészletekből. Az Adria kőolajvezetéken ugyanakkor nem volt szükség egy csepp nyersanyag beszerzésére sem.

Már karácsony előtt kezdeményezte a magyar diplomácia, hogy mielőbb tartsanak visegrádi csúcstalálkozót az energiaellátás ügyéről - mondta lapunknak Balázs Péter külügyminiszter. A megbeszélésre várhatóan a jövő év elején kerül sor. Balázs Péter szerint ez egy hosszabb távú együttműködés része, amelynek célja, hogy összehangolja a közép-európai (illetve részben a dél-európai) térség energiaellátását. Mindez egy közös európai uniós energiapolitika alkotóeleme lehetne, bár ez az európai államok különféle érdekeltségei miatt egyelőre várat magára - ismerte el a külügyminiszter. Balázs Péter egyébként december 23-án még Kijevben tárgyalt mind a jelenlegi, mind a január közepi választások után várhatóan kormányzó ukrán politikusokkal, és mindkét részről biztosították: amennyiben rajtuk múlik, idén nem lesz energiaválság.(I. E.)

A dunai Finomító vezérlőterme százhalombattán – estére visszajött a kép
A dunai Finomító vezérlőterme százhalombattán – estére visszajött a kép
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.