Halálos megállók, útszéli kalandokkal
A személyi sérüléses balesetek 0,3-0,4 százalékát sorolják a műszaki hiba rovatba a hazai statisztikák, ám ennél súlyosabb a mérleg, ha az elakadt járművek miatti ütközésekkel is számolunk. A halálútnak is nevezett régi M0-son általában lerobbant kocsik okoznak forgalmi akadályt, amit aztán a biztonságosnál kisebb követési távolsággal és a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó autók vezetői későn észlelnek, különösen kamionok mögött vagy között haladva. Idén is több baleset történt emiatt, volt köztük halálos is. Vannak országok, ahol akkor is büntetik a szabálytalanul várakozó autóst, ha műszaki okok miatt kényszerült megállni, például mert kifogyott az üzemanyaga: joggal, hiszen gondatlanságával másokat veszélyeztet.
Az már közhely, hogy a magyar járműpark öreg: a hárommilliós személyautó-állomány átlagos életkora 10,4 év. Csakhogy nem a kor számít. A svédek átlagosan két-három évvel öregebb kocsikkal járnak, igaz, az északiak által használt autók nemcsak újkorukban tisztábbak és jobbak, hanem tízévesen is – mert ápolják őket. Ráadásul takarékos népek, ezért náluk nem az autócsere, hanem a szervizelés a gyakoribb.
Az újkori hazai autógyártás kezdete, a 90-es évek eleje óta, itthon is kicserélődött a járműpark, ennek köszönhetően tíz év alatt a harmadára csökkent az országúton elakadt autók száma. A leggyakoribb hiba azonban még napjainkban is a lemerült vagy zárlatos akkumulátor, és persze az egyre felszereltebb modellek elektronikája is sokszor romlik el. Az sem ritka azonban hogy az üres tank, vagy javítatlan pótkerék miatt fejeződik be tréleren az utazás.
Az autósok felkészületlenségét az első hó is bizonyította: néhány nyári gumis kocsi és gyakorlatlan vezető képes volt totálisan lebénítani a közlekedést. Az óvatosabbak leállították kocsijukat és a tömegközlekedést választották, már ha ki tudták várni a dugók és műszaki okok miatt késő buszokat, meg a fagyott váltó miatt álló vonatokat.
A korábbi évek rossz tapasztalatai ellenére a többség az idén sem kapkodta el a gumicserét, pedig igazából nem is a hó, hanem a hideg miatt kell nyáriról télire váltani. Mindezek ellenére egyre kevesebb munkája van a Magyar Autóklub sárga angyalainak. Tíz éve még nyolcvanezer, idén már csak huszonhatezer esetben kellett elakadt autót javítaniuk.
A Műszaki Segélyszolgálat első évében, 1963-ban egy csavarhúzóval és egy tizenhármas villáskulccsal, meg persze sok szakértelemmel és tapasztalattal szinte mindent meg lehetett javítani. Napjainkban ez már kevés, ezért diagnosztikai berendezésekkel, és a gyors kivonulás érdekében navigációs rendszerrel is felszerelik a sárga angyalokat. A hagyományos elakadások csökkenésével párhuzamosan kétszeresére nőtt viszont az utólagos beszerelésű riasztók által okozott meghibásodások száma, amelyek idén nyolcszáz autót tettek mozgásképtelenné. Helyszíni javításukat nehezíti, hogy sokszor még a tulajdonosaik sem ismerik rejtelmeiket, nincs náluk szerelési és bekötési rajz.
– Jelentősen visszaesett a közúti elakadások száma, emiatt sajnos egyre kevesebbszer veszik igénybe szolgáltatásainkat, kesergett lapunknak Szabó Zoltán segélyszolgálati szerelő és műszaki oktató, aki 29 éve dolgozik a sárga angyal flottájában. Kicserélődött és fiatalodott a hazai járműpark, ennek köszönhetően tíz év alatt a műszaki segítségnyújtások száma a harmadára esett. Jobb az autók minősége, ám még így is sokan akadnak el. Leggyakrabban lemerült akkumulátor miatt hívják a sárga angyalokat, majd más elektromos hibák és a gumidefektek következnek, de sokszor az üres tank vagy esetleg bezárt kulcs miatt nem tudnak elindulni az autósok.
Télen a hidegindítási problémák a leggyakoribbak, ám a helyzetet idén már könnyíti, hogy a segélyszolgálati kocsikban háromféle tartalék akkumulátor van, így akkor is menetképessé tudják tenni az elakadt autót, ha nemcsak lemerült, hanem ha zárlatos, vagyis teljesen tönkrement a telep. A 44, 60 és 74 amperórás kínálat szinte minden benzines és dízel tömegmodellhez elég.
„Sokan nem ápolják a kocsijukat”, állítja Szabó Zoltán, aki szerint jó esetben olykor ellenőrzik az olajszintet, a hűtő- és fékfolyadékot, valamint a gumik nyomását, de a mosófolyadék fagyáspontjáról és a pótkerékről megfeledkeznek. Nem ritka, hogy a korábbi defekt után meg nem javított abroncs miatt nem lehet járóképessé tenni az autót, pedig a csere alig ötperces művelet. Sokszor hiányzik a lopásgátló kerékőr, ezért minden segélyszolgálati kocsiban van már univerzális csavarkulcs.
Angyali krónika
Szerény szerszámkészlettel és ajándékautóval indult a Magyar Autóklub műszaki segélyszolgálata: a magyar utakon 1963 óta teljesítenek szolgálatot a sárga angyalok. A járműpark első darabjait az osztrák testvérszervezet, az ÖAMTC ajándékozta: a sárga színű és bogár formájú 650 köbcentis Steyer Puch egyik példánya ma a budapesti Közlekedési Múzeumban parkol.
A farmotor és a két ajtó miatt szervizkocsinak kevésbé alkalmas osztrák miniket sárgára festett Trabant 601-es kombik követték. Napjaink ötvenkét autóból álló sárga angyal flottában van Audi A4 Avant, Opel Combo, Ford Fiesta, Renault Kangoo, Fiat Doblo, Volkswagen Transporter, valamint Nissan Terrano. A sárga angyal az ISO-minősítésnek megfelelően nappal a hívástól számított hatvan percen, éjszaka két órán belül érkezik a helyszínre, ezt száztizenkét külföldi klubbal kötött szerződésében is vállalta a MAK, melynek országos átlaga 45 perc.