A műszaki vizsgával párhuzamosan azokat a járműveket is ellenőrzik, amelyeket a központi adatbázis szerint még soha nem vetettek alá ilyen ellenőrzésnek. Ezek száma azonban már nem lehet túl nagy, mert 2007 óta úgynevezett integrált vizsgálatot végeznek, amely minden olyan autóra kiterjedt, amelynél a tulajdonos személye nem változott.

Az eredetiségvizsgálatról szóló, jövőre hatályba lépő kormányrendelet inkább a cégeknek okozhat gondot. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (KEKKH) fennálló jelenlegi megállapodás helyett ugyanis hatósági szerződést kell kötniük. A szükséges feltételek meglétét a Nemzeti Közlekedési Hatóság előzetesen ellenőrzi.

A követelményeknek nem lesz túl nehéz eleget tenni, mert az e tevékenységgel foglalkozó nem egészen húsz vállalkozás rendelkezik szakképzett emberekkel, és a meglévő eszközök – UV-lámpák, a festékréteg vastagságát és a fém tömörségét mérő műszerek, digitális fényképezőgépek, számítógépek – is nagyjából megfelelnek a követelményeknek.

Ami viszont alapvetően megváltozik: eddig egy miniszteri rendelet garantálta, hogy az eredetiségvizsgálatot öt, a piacon meghatározó – az összes ellenőrzés 97 százalékát lefolytató – cég módszere alapján kellett végezni, jövőre viszont a vizsgálati eljárás folyamatát kormányrendelet írja le, a kötelezően használandó számítógépes szoftvert pedig a KEKKH ingyen bocsátja a vállalkozások rendelkezésére.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben tette közzé állásfoglalását az eredetiségvizsgálattal kapcsolatban, és akkor alaposan leszedte a keresztvizet a most működő rendszerről. Az egyik kifogás éppen az volt, hogy a kormány 1999-ben hatósági döntéssel egy piacot generált, amelynek egyes szereplőit – a verseny tisztasága és átláthatósága szempontjából vitatható körülmények között – jogszabályi úton tartósan kivételezett helyzetbe hozta. Ha ugyanis valaki eddig eredetiségvizsgálatot akart folytatni, annak a nyilvántartó hivatallal és a szerzői jogok tulajdonosával – vagyis az öt cég valamelyikével – is szerződést kellett kötnie.

A GVH felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vállalkozások maguk is jogsértést követtek el, hiszen árkartellt működtettek, és azért bírságot szabtak ki. A határozatot 2006-ban a Fővárosi Ítélőtábla is helybenhagyta, ám minden maradt a régiben, mert az eredetvizsgálatért fizetendő összeget utóbb igazgatási szolgáltatási díjjá minősítették, és ezt a döntést nem előzte meg sem újabb versenyeztetés, sem költségvizsgálat.

Az új szabályozás ezen a helyzeten annyiban mindenképpen változtat, hogy megszünteti a vizsgálati technológiát birtokló privilegizált vállalkozások versenyelőnyét. Így mindazok, akik eleget tesznek a rendeletben meghatározott feltételeknek, jövőre tiszta lappal indulhatnak, és már csak hatósági szerződést kell kötniük. Vagyis: az eddig alkalmazott vizsgálati metódusok jogtulajdonosai kimaradnak a bizniszből.

A GVH azonban másra is felhívta a figyelmet. Miközben nem tagadják, hogy a gépjárműlopások számának jelentős csökkenésében az eredetiségvizsgálat bevezetése is szerepet játszhatott, úgy vélik, a rendszer hatékonysága megkérdőjelezhető. Tavaly az eredetiségvizsgálatra már 14-15 milliárd forintot költöttünk, miközben a lopott autók száma a kilencvenes években regisztrált évi 15-17 ezerről hét és fél-nyolc ezerre csökkent.

A versenyhivatal ezért arra a következtetésre jutott, hogy a túlságosan sok anomáliával terhelt kötelező eredetiségvizsgálati rendszer az amúgy legitim célt – a lopott autók kiszűrését, s ezáltal az autólopások megelőzését – csak korlátozottan képes szolgálni, és ennek a feladatnak túlságosan magas költség mellett tesz eleget. Ezért úgy látják, indokolt a tulajdonosváltozáshoz kötött eredetiségvizsgálat felülvizsgálata, a rendszer átalakítása vagy akár megszüntetése is. És akár az autótulajdonosokra is rábízhatnák annak eldöntését, hogy használt autó vásárlásakor igénybe kívánják-e venni az eredetvizsgálók szolgáltatásait.

Az NKH illetékesei azonban másként vélekednek. Álláspontjuk szerint alapvető követelmény, hogy megakadályozzák a visszaéléseket és biztosítsák a nyilvántartások közhitelességét. Ennek pedig része, hogy az adatbázisban kizárólag valós információk szerepeljenek. Kétségtelen, hogy ennek ára van, ám álláspontjuk szerint megéri a költségeket, ha mindenki biztos lehet benne, hogy nem bűncselekményből származó autó volánja mögött ül.

Adategyeztetés kérdőjelekkel