A hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő – a hatósággal kötött megbízási szerződés alapján – a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik – mondja ki a közlekedési törvény januártól hatályos módosítása. Az ügyfelek számára ez nem sok változást hoz, az autóbontással foglalkozó cégeknek viszont új szerződést kell kötniük, kapcsolódniuk kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság KÖKIR (Közúti Közlekedési Információs Rendszer) hálózatához, és néhány új eszközre is szükségük lesz.

A cél, hogy a jármű teljes életútját figyelemmel kísérjék – ezzel magyarázzák a változást a közlekedési hatóságnál. Olyan zárt informatikai rendszer születik ugyanis, amelyben a forgalomba helyezéstől a műszaki vizsgán át egészen a bontásig követhető egy-egy autó sorsa. Ezért írták elő, hogy a bontósoknak is online kell csatlakozniuk a számítógépes hálózathoz, és a vállalkozásoknak átadott járművekről valós időben kell adatokat szolgáltatniuk. Ezzel talán elejét lehet venni annak, hogy egy kocsihoz háromnégy is motor tartozzék, ami a gyakorlatban már megesett, mert így legalizálni lehet a bizonytalan eredetű fődarabot is. Kifejezetten a visszaélések megelőzését szolgálja, hogy bontás vagy megsemmisítés előtt az autót a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint azonosítani kell, s ez tulajdonképpen egyszerűsített eredetiségvizsgálatnak tekinthető, mert ellenőrizni kell például azt, hogy a jármű alváz- és motorszámát nem manipulálták. Ehhez nagyjából ugyanolyan eszközöket használnak majd, mint az eredetiségvizsgálók, és a folyamatot hasonlóképpen dokumentálni is kell. Vagyis: az okmányokról szkenner segítségével másolatot készítenek, az autóról és az azonosító jelekről pedig digitális fénykép készül, s mindezt azonnal továbbítani kell a közlekedési hatósághoz. Amennyiben a rendszer az adatokat elfogadhatónak találja, a tulajdonos megkaphatja a bontási igazolást.

Ronccsá vált autónknak – mint szeretett „halottunknak” – tisztességes „temetést” kell biztosítani. Annál is inkább, mert a pusztulása után is képesek hasznot hajtani – fogalmaz az Autóbontók és Autóalkatrész-kereskedők Érdekvédelmi Egyesületének (ABAKE) főtitkára, Fejes Erika. Ezért a szabályozás alapelveivel egyet is értene, ám azzal, hogy november végén, az utolsó utáni pillanatban jelentek meg az autóbontás-megsemmisítés új feltételeit szabályozó rendeletek, a szakmát szerinte lehetetlen helyzetbe hozták.

Az autóbontóknak ráadásul nemcsak az új közlekedési rendeletnek kell megfelelniük, hanem a szintén jövőre életbe lépő fémtörvénynek is, amely még nagyobb próbatétel elé állítja a vállalkozásokat. Ez a jogszabály a gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások és az illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében született. Meghatározott fémeket tartalmazó tárgyakkal ezután kizárólag külön engedéllyel lehet kereskedni. Az engedélyköteles anyagok köre azonban – az ABAKE szerint – messze túlterjeszkedik azon a kereten, amelyet az elérni kívánt célok indokoltak volna.

E fémeket pedig az autók is tartalmazzák, így a bontóknak is kell fémkereskedelmi engedélylyel rendelkezniük. Ehhez a vállalkozásoknak igen szigorú feltételeket kell teljesíteniük: többmilliós pénzügyi biztosítékot kell nyújtaniuk és többféle nyilvántartást kell vezetniük. Pedig ezeknek cégeknek soha senki nem akart még lopott közúti jelzőtáblát, vasúti biztosítóberendezésekből származó rézvezetéket vagy távközlési kábelt eladni.

E két jogszabály-változás nemcsak a vállalkozások, hanem

a roncsjárművet leadni szándékozó tulajdonosok érdekeit is igen sérthetik majd: a bontókra háruló kötelezettségek szigorodása folytán ugyanis óhatatlanul több időt vesz igénybe egy-egy autó műszaki átvizsgálása, és az adminisztráció.

A hatóságok és a bontók érdekképviseletei közötti egyeztetések még folynak: legutóbb december 22-én tárgyaltak, s a megbeszélések 29-én folytatódnak. A fémtörvény kapcsán nem számíthatnak engedményre, mert erre csak törvénymódosítással lenne lehetőség, a közlekedési jogszabályok kapcsán viszont elképzelhető, hogy az előírt műszerek közül egyelőre a rétegvizsgálótól és fémtömörségmérőtől eltekintenek, bár jövő nyáron megvizsgálják, hogy ezek nélkül sikerült-e megfelelően ellenőrizni a leadott járművek eredetét. Az is némi könnyeb bséget jelenthet, hogy másként kell majd nyilvántartásba venni a bontásra szánt kocsikat – a beépítésre szánt, és ezért minősítendő alkatrészek kapcsán marad a szigorú szabályozás –, míg a megsemmisítésre ítélt autók esetén egyszerűsítik a rendszert.