Bár az Ablon máig egy kapavágást sem végzett a közös területen, a Kisfaludi András vezette választottbíróság kötelezte a BVM-et a Globál Center 2003 óta elmaradt haszna, az időközben megugrott építési költségek, továbbá a kamatok megfizetésére. Ezt összesen közel nyolcmillárd forintban állapította meg, amit harminc napon belül kellene megfizetnie a 200 főt foglalkoztató cégnek. Pálinkás József vezérigazgató szerint ez egyben a társaság végét is jelenti. Ilyen összegeket csak multinacionális vállalkozások tudnak előteremteni, mint az Ablon, amely időközben tőzsdei közleményben tudatta a számára sikert hozó döntést.

A történet 1997-ben indult, amikor a Globál egy XI. kerületi földterületet vásárolt a BVM Épelemtől. A Globál Centernek akkor negyven, később 60 százalékos tulajdonjoga volt a területen, ám a telek önálló ingatlanokra való felosztása nem történt meg. A terület egy részét ugyanis a XI. önkormányzat kisajátította volna útépítésre, ám a BVM szerint a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal elmulasztotta a kártalanításról szóló rendelkezést.

A BVM a számára sérelmesnek vélt döntés miatt fellebbezte meg éveken át a telekmegosztás földhivatali bejegyzését, amelyet végül 2006-ban a Legfelsőbb Bíróság is elutasított. A jogorvoslatra tett kísérleteket a Globál Center a tervbe vett beruházás megakadályozásaként értékelte, és 2007-ben az MKIK választottbíróságához fordult. (Az ítéletet hozó háromtagú bírói tanácsban Vékás Lajos volt a felperes Globál Center, míg Horváth Jenő az alperes BVM delegált bírója.)

Igaz – ahogy a választottbíróság ítélete is megállapítja –, a Globálnak lett volna „elméleti lehetősége” arra, hogy az egységes ingatlanra építsen. Ám a bíróság szerint méltányolható volt, hogy a Globál Center Kft. ragaszkodott az elkülönített ingatlanokon történő beruházáshoz, mivel annak „közös tulajdonban álló ingatlanon való megvalósulása mindig nehézkesebb, bonyolultabb és több kockázattal jár, mint egy önálló telken folyó építkezés.”

A nagyvállalkozás kockázatait ilyen megértően kezelő bíróság ugyanakkor úgy látta: azzal, hogy a BVM Épelem Kft. a rá nézve sérelmes földhivatali eljárások ellen jogszerűen élt a jogorvoslat eszközeivel, „megakasztotta a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését”.

Mindenesetre az Ablonnak busásan jövedelmező lehet az óvatosság: a megítélt bírság az eredeti vételár sokszorosára tehető, így jelenlegi földtulajdonuk mellett ölükbe pottyanhat a BVM – a cégvezető közlése szerint – 8-10 milliárdra kóstált tulajdonrésze is.

Mivel a BVM Épelem nem tudja rendezni a nyolcmilliárdos kártérítést, könnyen lehet, hogy felszámolással folytatódik a történet, amelyben a BVM vagyonelemei töredékáron kelhetnek el. Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megismerni a Globál Center Kft. véleményét – a többi között arról is, hogy az ingatlancég 2008-ban miért vette be a tevékenységi körébe az épületépítéssel foglalkozó tevékenységeket –, ám a társaság telefonvonalai folyamatosan foglaltat jeleztek.

A történet rövidesen a Fővárosi Bíróságon folytatódik. Az első körben a bíróság elutasította a BVM kérelmét a választottbíróság döntésének érvénytelenítésére, ám az ügyben január 18-ra tárgyalást tűztek ki. Pálinkás József azt mondja: minden fórumra elmennek a szerintük erkölcstelen és a jogrendbe ütköző döntéssel szemben.

A választottbíróság döntéshozói szerint „a felek üzleti megfontolásait tükröző megállapodással kapcsolatban a jó erkölcsnek való megfelelés csak igen szűk keretek között vizsgálható.”