Büdzsévádak: ahogy tetszik
A jövő évi költségvetés nem reális makrogazdasági feltételezésekre épül – jelentette ki Járai Zsigmond volt jegybankelnök azon a sajtótájékoztatón, amelyen a 2010. évi költségvetés „trükkjeiről” készült jelentést ismertették. Ezt az a huszonkilenc közgazdász állította össze, akik korábban nyílt levélben kérték a honatyákat: ne szavazzák meg a büdzsét. – A kiadványt a Fidesz elnökének felkérésére készítették el – tette hozzá Járai. A költségvetés mind a várható bevételek, mind a kiadások terén fiktív adatokat tartalmaz – mondta Járai.
Így nincs reális esély arra, hogy a kormány által tervezett, 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány teljesüljön. Meglátása szerint annak mértéke könnyen elérheti a 7-8 százalékot. Ám még ez is derűlátó előrejelzés lehet, amenynyiben csökken a működőtőke-beáramlás. Ha ez így alakulna, a hiány ennél is nagyobb lehet.
A tájékoztatón Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa hozzátette: mindezek mellett a legnagyobb baj az, hogy nem látszanak azok a átalakítások és reformok, amelyek a gazdasági növekedést beindítanák – ha ez így marad, jövőre sem lesz bővülés. Magyarország gazdasága lefelé tartó spirálba került, és nincs jele annak, hogy mindezt figyelembe vették volna a költségvetés elkészítésekor. Most lényegében minden ezen múlik, vagyis: hogyan és mikor sikerül növekedési pályára állítani a gazdaságot.
A következő kormánynak világosan látnia kell: mennyi az államháztartási hiány, hiszen pontosan kell tudnia, honnan lehet kezdeni az építkezést – fejtegette Matolcsy. A 7-8 százalék a Fidesz számára elfogadhatatlan, mivel mielőbbi euróbevezetést szeretnének, ahhoz pedig minél alacsonyabb deficitre van szükség. Kérdésre válaszolva kifejtette: éppen az előbbiek miatt „a Fidesz nem mondja azt, hogy el lehetne engedni a hiányt”. Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva
Járai Zsigmond hozzátette: amin azonnal változtatni kellene, az a vállalkozásokra nehezedő bürokrácia és adminisztrációs teher, azokat mindenképpen csökkenteni kell. Matolcsy György a Népszabadságnak válaszolva kifejtette: a Fidesz meglátása szerint a magyar gazdaság csak az európai gazdaságok helyrebillenése után, vagyis 2013-ban állhat tartós növekedési pályára. Addig csupán stagnálás közeli állapot valószínűsíthető. Hozzátette azonban: ha az új kormány gazdasági növekedést ösztönző lépései sikeresek lesznek, a tartós bővülés már 2012-ben elkezdődhet.
A jelentésben a huszonkilencek húsz „trükköt” sorolnak fel, ám ezek valójában öt jól azonosítható bírálati szempontot takarnak. Az első a nagyobb gazdasági visszaesés: a jelentés szerint a kormány által várt 0,6 százalékos GDP-mérséklődés valójában 2-4 százalékos lesz. Ez az eddig kiadott makrogazdasági prognózisok közül a leginkább pesszimista verzió. (Az elemzők várakozásai általában a kabinet jóslatánál valamivel kedvezőbbek, a Költségvetési Tanács 0,5 százalékos visszaesést vár, míg a Magyar Nemzeti Bank is 0,6 százalékot tart valószínűnek.
Járai a sajtótájékoztatón 2,1 százalékos viszszaesésről, 1,5 százalékos „felültervezésről” beszélt.) A nagyobb gazdasági mélyrepüléssel indokolható, hogy a jelentés a társasági adóban, az áfánál és a jövedéki adónál lát összesen 180-300 milliárd forint „túltervezési trükköt”, vagyis olyan betervezett bevételt, ami a rosszabb helyzet miatt nem folyik be az államkasszába. Vélhetően ugyanez az indoka annak is, hogy 22 milliárdos hiányt látnak az egészségügyi kasszánál – ám ezt a tételt már fiktív bevételként tüntetik fel. (Ennek oka az, hogy a költségvetési módosítások során 38 milliárd forinttal megemelték az egészségügyi kassza bevételeit, amiből 16 milliárdot fedeztek az általános tartalékból, 22 milliárd forint emelését viszont nem indokolták.)
A jelentés összefoglalóan 200 milliárd forintra teszi a GDP-tervezés miatt, és újabb 200 milliárdra az adóbevételi kiesés miatt keletkező többlethiányt – ám az nem derült ki, hogy a GDP-túltervezés az adóbevételeken kívül hol hozhatna még kiesést. Anynyi bizonyos, hogy a közgazdászok eleve nem számolnának az ingatlanadóból származó bevétellel, miután a Fidesz ennek eltörlését tervezi, és az Alkotmánybíróság is vizsgálja az adót. (Igaz: az adó most létezik, így nem mondható trükknek, hogy szerepel a bevételi soron). Ez mindenesetre egy külön probléma, amely független a növekedéstől.
A harmadik jól azonosítható bírálat szerint a megszorítások nem jártak együtt a struktúra megváltoztatásával, ami annyit jelent, hogy a visszavett pénz folyamatosan hiányozni fog a rendszerből. A működés ugyanis attól nem lesz olcsóbb, hogy kevesebbet adunk rá. Az önkormányzatoknál és a központi kormányzatnál összesen 260 mil liárdos hiányt látnak emiatt a közgazdászok, ami lehetséges hiány, csak nem feltétlenül jelentkezik közvetlenül és azonnal.
Új, eddig nem szereplő bírálati szempont a 2009-es költségvetési hiány áttolása a jövő évre – vagyis, hogy idei kiadásokat ajövő évi költségvetés terhére fedeznek, míg jövő évi bevételeket már az idén beszednek. Az áthúzódó hatások általában természetesek (például a decemberi bérek egy részét is januárban fizetik ki), ám a közgazdászok szerint számos szokatlan tétel is van. Úgy vélik, a kozmetikázás általában véve 80–100 milliárd forintot tehet ki, ám arról nem ad információt a Fidesz elnökének készült jelentés, pontosan miről is van szó.
A két konkrét tétel meglehetősen alacsony összegű: a kórházak 11 milliárdos finanszírozási kiegészítése az egyik – hiszen ez idei kiadás, amelyet jövőre fedeznek. A másik tétel a jövő évre vonatkozó zárjegyek értékesítésének megkezdése. Ez utóbbi 20 milliárd forint, bár itt azért lehet magyarázat. A cigarettákon és a szeszes italokon szereplő zárjegyeket vélhetően azért kell már most a januárban megemelendő szinttel kiadni, hogy a gyártás alatt lévő, és vélhetően januárban a polcokra kerülő palackokon és csomagokon már a megemelt adóval szerepeljenek.
Ehhez kötődik a jövő évi tartalék felélése is, a közgazdászok szerint aggasztó, hogy a 325 milliárdos eredeti tartaléknak már a felét lekötötte a kormány, részben a távfűtés áfájának a fedezésére, az afganisztáni szerepvállalás bővítésére (ötmilliárd) és a gyermekétkeztetés támogatására. Igaz: a felsorolt tételek közül a legtöbbet át is vezették a büdzsén, így azokat az elfogadott költségvetés már tartalmazza.
Legvégül pedig amiatt bírálják a költségvetés készítőit, hogy nem különített el pénzt az állami vállalatok, az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények konszolidációjára. A MÁV és a BKV adóssága ezek közül a legismertebb tétel, ám a jelentés szerint a veszteséges állami vállalatok tőkepótlása (600 milliárd forint), a Magyar Fejlesztési Banknál várhatóan bedőlő hitelekre jutó garancia (100 milliárd), valamint a további állami garancialehívások (100 mil liárd) miatt is növekedhet a hiány. Ezek azonban nagyrészt olyan tételek, amelyek esetében a kormány dönt a konszolidációról.
Ez utóbbira célzott Oszkó Péter is, aki a jelentést kommentálva annyit mondott: a hiánycél teljesítése csak attól függ, hogy a következő kormány tartani akarja-e azt. A pénzügyminiszter szerint a tárca GDP-előrejelzése pesszimistább, mint a független elemző intézeteké, ami azt jelzi, hogy a költségvetést óvatosan tervezték. A pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva azt közölte: határozottan állítja, hogy az idei és a jövő évi költségvetés eredményeként 2010 második felétől gazdasági növekedés kezdődhet Magyarországon. – A következő kormánynak csak követnie kell az irányt, és learatnia a gyümölcsöket – mondta.
Matolcsy szerint Járai ötlete volt
Lapunk kérdésére Matolcsy György azt mondta: a 29 közgazdász által aláírt, a 2010-es büdzsé elutasítására buzdító nyílt levél szülőatyja Járai Zsigmond. A Fidesz gazdaságpolitikusa arról számolt be, hogy a költségvetéssel kapcsolatos kifogásokkal a jegybank volt elnöke állt elő, és kereste meg a későbbi aláírókat. A 29 közgazdász azt kérte az országgyűlési képviselőktől, ne szavazzák meg a költségvetést, mert annak előkészítése során ugyanolyan visszásságokat tapasztaltak, mint a 2006-os büdzsé benyújtása idején.
