Bírálta a testület az úgynevezett külső tételek meghatározását is – ezeknek szerintük az államháztartási törvényben kellene szerepelniük, míg a Pénzügyminisztérium szerint jobb minden évben a büdzsé mellékleteként szerepeltetni. Az átláthatóságot ugyanakkor vélhetően növelné, ha a külső tételek valóban állandóak volnának.

A Költségvetési Tanács szerint a felülről nyitott előirányzatok felsorolása sem felel meg a követelményeknek. Ezek azok a tételek, ahol nem kell módosítani a kiadási sort ahhoz, hogy többet lehessen költeni azon a címen. Alapból ilyen kiadás a nyugdíj, ám az ellenőrző testületnél úgy vélik, hogy az autópálya-építési keret vagy a beruházásokra elkülöníthető keret azért nem ilyen kiadás. A kormányzat szerint viszont az építések szezonális eltérései, az áthúzódások miatt szükség van a rugalmasságra (például azért, mert az időjárás nem teszi lehetővé egy-egy munka befejezését novemberben, csak februárban), ahogyan a beruházási támogatásoknál sem szeretnék azt mondani egy nagybefektetőnek: várjon egy kicsit a támogatásra.

A negyedik kifogás, hogy a büdzsé belsőegyenleg-céljait (vagyis azt, végül milyen értékekkel zárjon a hiány) nem a GDP százalékában, hanem forintban kellene megadni a következő három évre. A pénzügyi tárca szerint azonban ez lehetetlen – senki sem tudja megmondani ugyanis, hogy 2012-ben pontosan hány forint hiánya lehet majd a költségvetésnek. A minisztériumban ráadásul úgy vélik: a jogszabályokból nem is következik, hogy forintban kellene meghatározniuk a célokat.

A Költségvetési Tanács tagjai a parlamenti meghallgatásukon