Az MNB összesítése szerint a 2006-ban – azaz a kiskereskedelmi re cesszió küszöbén – még 100 milliárd forint körüli hitelállomány igen hamar negyedével csökkent, majd az idén valamelyest visszaerősödött, így 2009 októberére 87 milliárdos volt a magyar háztartások áruhitel-állománya. A hitelek között jellemzően az egy éven túli lejáratú, forinthitelek viszik a prímet, míg az euróban felvett hiteleknek elenyésző a részesedése – nagyjából 1,5 milliárd körüli, főleg rövidebb futamidejű termékeknél. A jobbára stagnáló – illetve nyáron kis mértékben erősödött – hitelállomány kapcsán Cetelem sajtóosztályán elmondták: az áruhitelezést meghatározó elektronikai eszközök forgalmának csökkenésével visszaestek az áruhitelek is, ugyanakkor a válság nyomán nagyobb számban bedőlt hitelek aránya is stabilizálódott az utóbbi hónapokban. A Credigennél Soós Gábor áruhitelezési igazgató úgy látja, hogy az utóbbi pár hónapban 10 milliárdos állománynövekedés két ellentétes folyamat végeredménye: egyfelől jelentősen csökkent az iparcikkek iránti kereslet, ugyanakkor az immáron forintban nyújtott személyi hitelek már nem olyan vonzóak, így sokan fordultak emiatt az áruhitelezés felé. Soós Gábor szerint jelentős különbség figyelhető kockázati szempontból a válság előtt és után felvett áruhitelek között: a válság óta kihelyezett kölcsönöknél jóval kevesebb a problémás ügyfél, mert a hitelfelvevők is érezhetően tisztában vannak már a hitelfelvétel kockázataival.