Az utóbbi hónapokban megszokottól eltérően nem 50, hanem csak 25 bázisponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az irányadó jegybanki alapkamatot. Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a korábbiaktól eltérő, kisebb mérséklés magyarázata az, hogy megtört a globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása, s a nemzetközi pénzpiaci folyamatok alakulását most jelentős bizonytalanság övezi.

Simor a jegybank kilépőkapujánál. Új akadályok a lendületesebb kamatcsökkentés előtt

Mindez elsődlegesen a dubaji állami befektetési alap, a Dubai World fizetési gondjaival, Görögország leminősítésével, illetve költségvetése körüli bizonytalansággal, valamint az osztrák bankszektorban tapasztalható nehézségekkel magyarázható – mondta. (Utóbbi esetben néhány osztrák tudósítás egyes hitelintézetek bedőlését sem zárta ki.)

Ezek a nemzetközi fejlemények Magyarország megítélésére is hatással vannak, s ez meg is látszik. Az ország nemfizetési kockázatát jelző, szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (CDS) felára emelkedett, miként a hosszú lejáratú államkötvények hozamai is, s nem mellékesen a forint is gyengült az euróhoz viszonyítva. Az év folyamán Magyarország megítélése a megtett gazdasági lépések következtében kétségtelenül sokat javult, ám a magas külső és belső adósságállomány „sebezhetőségi pontot” jelent.

Az alapkamat a hétfői döntéssel a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre, 6,25 százalékra süllyedt. Húsz év alatt ennél csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon. A döntéssel kapcsolatban Simor András kiemelte: felmerülhet a kérdés, hogy az MNB kiszámítható-e, vagy sem. Megítélése szerint éppen a 25 bázispontos csökkentés tükrözi azt, hogy a jegybank nem hoz váratlan döntéseket. – Nem az jelenti a kiszámíthatóságot, ha mindig ugyanazt teszi a szervezet – fogalmazott. Láthatóan törések voltak a nemzetközi gazdasági folyamatokban, amire választ adott a tanács, vagyis reagáltak a fejleményekre.

Kérdésre válaszolva kifejtette: az inflációs kilátásokat illetően az MNB álláspontja nem változott, s az euró bevezetésével kapcsolatban is ugyanaz a véleménye, mint korábban: minél hamarabb meg kellene tenni, mert a lépés javítaná a gazdaságpolitika megítélését. Ehhez azonban a gazdaság egészét tekintve további intézkedésekre van szükség. Hozzátette: a kamatpálya alját jelenleg sem látják, s további kamatcsökkentés akkor lesz, ha az ország kockázati megítélése ezt lehetővé teszi.

A lapunk által korábban megkérdezett hazai és londoni elemzők ennél konkrétabban fogalmaztak. Ők úgy vélték, ha a nemzetközi pénzügyi életben nem lesznek drámai változások, az első negyedévben még két 25 bázispontos alapkamat-csökkentést láthatunk. Így az irányadó mutató márciusra 5,75 százalékra mérséklődhet, s meglehet, itt meg is áll a jegybank jó ideje tartó lendülete. Hónapokig ez a szint maradhat fenn, olyannyira, hogy év végére is ezt, vagy ennél valamivel kisebb 5,5 százalékos jegybanki kamatot prognosztizálnak, ami történelmi mélypont lenne.

Ezt gondolják a JP Morgan londoni elemzői is, akik a hétfői döntés után is úgy látják: 5,5 százalék lesz a jövő évi kamatmélypont.

Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző ház európai felzárkózó piaci közgazdásza már bátrabb jövőképet festett. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: bár az MNB várhatóan már nem tér vissza a fél százalékpontos kamatcsökkentések gyakorlatához, a jövő év első négy-öt hónapjában további, a hétfőihez hasonló mértékű enyhítések következhetnek. Így változatlanul elérhető az 5 százalékos kamatmélypont. Ha ez megtörténne – valószínűleg 2010 második felében –, várhatóan felfüggesztenék a kamatcsökkentési lépéseket. Christine Li, a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata – Moody’s Economy.com – közgazdásza szintén 5 százalékos jövő évi kamatmélypontot jósolt, az eddigieknél lassabb lépésekben. A szakértő szerint a lassítást az infláció legutóbbi megugrása is indokolja, jóllehet a vártnál magasabb novemberi számok előtt

négy egymást követő hónapban is elmaradt a konszenzustól az inflációs ütem. A Moody’s Economy.com londoni közgazdásza azt jósolta, hogy a magyar gazdaság a „nagyon feszes költségvetési politika miatt” 2010 közepéig recesszióban lesz.

A kormány és a Fidesz is a maga igazát látja a 6,25 százalékban

A Fidesz részéről nem sokkal a kamatdöntés után az MTI-nek úgy nyilatkoztak, hogy az idő a pártot igazolta. Szijjártó Péter felidézte: amikor több mint egy éve felszólították az MNB-t, hogy radikálisan, 6 százalékra csökkentse a jegybanki alapkamatot, a szocialisták, a kormány, de még a nemzeti bank vezetője is éles kirohanásokat intéztek az ellenzéki párt és annak elnöke ellen. Szijjártó Péter szerint hiába figyelmeztették a döntéshozókat, hogy a túl magas kamat megfojtja a gazdaságot, nem hallgattak rájuk. Az illetékesek viszont mostanra szép lassan levitték a Fidesz által szorgalmazott 6 százalék közelébe az alapkamatot, ám ezt egy éve kellett volna megtenni – egy lépésben – hangsúlyozta. Ha akkor elfogadták volna a Fidesz javaslatát, most nem lenne Magyarországon 150 ezerrel kevesebb munkahely, nem lenne 10,5 százalék a munkanélküliség, és nem lenne 8 százalékos a gazdasági visszaesés – állítja az ellenzéki képviselő.

A Fidesz a „cinizmus csimborasszója”, amennyiben nem ismeri a valóságot, vagy nem akarja tudomásul venni azt, s azt állítja, hogy a jegybanki alapkamatot pártházakból lehet meghatározni – reagált az elmondottakra Szollár Domokos. A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra: a monetáris tanács az alapkamatot nem pártutasításra, hanem a magyar és a globális gazdasági, pénzügyi helyzet és jövőbeni kilátások gondos mérlegelése után határozza meg. A gazdasági válság tavaly októberi kitörésekor az alapkamat 11,5 százalék volt, a mostani 6,25 százalékos szint pedig nyolc hónapi sikeres válságkezelés eredménye – szűrhető le szavaiból.