A Pénzügyminisztérium tervei szerint a kormány idei utolsó ülésén, szerdán tárgyalhatja a lakossági hitelezés szigorítását célzó, az ügyfelek eladósodását korlátok közé szorító rendelettervezetet – erősítették meg értesülésünket a tárcánál. A minisztériumban a javaslat elfogadásáig arról nem kívántak tájékoztatást adni, mit foglal magába a szabályozó, információnk szerint azonban a november végén kiszivárgott koncepcióhoz képest – a lényeges kérdésekben – már nem változott az elképzelés. Ez azt jelenti, hogy a jelzálogkölcsönöknél a forintalapú termékek esetében az ingatlan piaci értékének 75, az euróalapúak esetében 60, az egyéb devizák esetében (ez gyakorlatilag a svájci frankot jelenti) pedig 45 százalékáig hitelezhetnek a pénzintézetek.

A kormányrendelet nem csak a jelzálogkölcsönöket szabályozná: a bankoknak minden lakossági hiteltermék esetében hitelezhetőségi limiteket kell megállapítaniuk, vagyis a vállalható maximális törlesztőrészleteket a háztartások jövedelméhez kell kötniük. Az alapot a forinthitelek adják: az euróalapú kölcsönöknél a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított korlát legfeljebb 80 százaléka, minden más deviza esetében pedig legfeljebb 60 százaléka lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a pénzintézeteknek minden esetben jövedelemvizsgálatot kell végezniük, vagyis a jelzálogkölcsönöknél is megszűnik a tisztán fedezetalapú hitelezés.

A napokban elfogadott pénzügyi tárgyú törvények egyik passzusával a parlament fel is hatalmazta a kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a hitelképesség vizsgálatainak szabályait, ez azonban valószínűleg ezután is csak annyit jelent majd, hogy a bankok az ügyféltől kapott tájékoztatás, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszer (vagyis a BAR-lista) alapján tudnak dolgozni.

Változik a gépjármű-finanszírozás szabályozása is. A forintalapú hitel- és lízingtermékek esetében a hitelfedezeti arány maximum 80, az eurónál 65, míg a svájci franknál 40 százalék lehet. A futamidő pedig nem haladhatja majd meg a hatvan hónapot. Az autófinanszírozók idén január óta minimum húszszázalékos önrészt kérnek (devizanemtől függetlenül), és legfeljebb 96 hónapos szerződéseket kötnek.

A lakossági hitelezést az eredeti elképzelés szerint januártól korlátozta volna a kormány, az utóbbi hónapok törvénykezési dömpingje és az elhúzódó egyeztetések miatt azonban a változások valószínűleg csak később lépnek hatályba. A Pénzügyminisztériumban egyelőre nem kívánták elárulni, mikortól élnek az új szabályok, az említett pénzügyi tárgyú törvényekhez benyújtott egyik kormányzati módosító javaslat indoklásából azonban kiderül: a kormány tervei szerint a rendelet március elsején lépne hatályba.