Halídzsivel a dollár ellen
Harmincadik alkalommal gyűltek össze a Perzsa (Arab)-öböl államainak vezetői: idén Kuvaitváros adott otthont az Öböl Együttműködési Tanács (GCC) csúcstalálkozójának. Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia uralkodói elsősorban gazdasági és politikai kérdéseket vitattak meg: a legfontosabb napirendi pont egy monetáris unió létrehozása volt, amely később közös pénzt vezetne be. Musztafa al-Dzsaszim as-Simmali kuvaiti pénzügyminiszter elmondta, hogy a megállapodás alapján a hat ország nemzeti bankja menetrendet állíthat fel a regionális központi bank létrehozásáról, amely megteremti az öböl menti közös valuta bevezetésének feltételeit – ennek ötletét még 2001-ben vetették fel először.
Az új pénz, a halídzsi bevezetésével megerősödne a közös fellépés, így csökkenne a dollár befolyása a térségben. Ugyanakkor pontos időpont még nincs, két ország egyelőre nem adta áldását: a pénzalap központi bankjának székhelye Rijádban lenne, ez pedig nem tetszik az Egyesült Arab Emírségeknek, ahol Dubai számít a Perzsa (Arab)-öböl kereskedelmi „szívének”. A másik ellenkező ország Omán, amely gazdaságilag jóval elmaradottabb a többi tagállamnál.
A GCC tagállamai döntöttek a közös elektromos hálózat kialakításáról-összekapcsolásáról is. Mivel továbbra is rendszeres áramkimaradások sújtják a térséget, ezért 1,6 milliárd dollárból négy ország területén (Omán és az Arab Emírségek a második ütemben kapcsolódnának be) egy közös áramszolgáltató rendszert építenek fel 2011-re. A beruházás költségeit Szaúd-Arábia állja. Megállapodás született arról is, hogy a tagállamok közös katonai erőt hoznak létre. A gyors reagálású haderőt – amelynek felállításáról még nincs konkrét időpont – olyan helyzetekben vetnékbe, mint például az idei Szaúdarábiai incidens, amikor az országba szélsőséges jemeni síita felkelők szivárogtak be.
A hat ország „diplomatikusan” foglalt állást az iráni atomprogram ügyében. Természetesen osztják Washington aggodalmát, hogy Irán képes lesz atomfegyver előállítására, ugyanakkor szerintük Teheránnak minden joga megvan a békés célú atomprogram folytatásához. Irán mindenképpen a térség egyik „kulcsországa”.
Az első GCC-csúcstalálkozót 1981-ben Abu Dzabiban tartották: az „öböl menti összefogás” kitalálója a dubai sejk volt, aki az Európai Gazdasági Közösség sikerét látva vetette fel a saját gazdasági közösségük megalkotását. Megalakulásában fontos szerepet játszott az 1980-as iraki-iráni háború, a Khomeini ajatollah vezette 1979-es síita forradalom, összességében a biztonsági törekvések.
A GCC egyébként a temérdek (olaj)pénzzel rendelkező Szaúd-Arábia „felségterülete”, elsősorban ez az állam pénzeli a szervezetet. Regionális hatalmi törekvését jól jellemzi, hogy – bár aláírták az Atomsorompó-szerződést – békés célú atomprogramra törekszik. Teheránnal sohasem konfrontálódott, hiszen a világ második legnagyobb gázkitermelő országával kifizetődő gazdasági kapcsolatokat fenntartani.
Magyarország korábban jó gazdasági kapcsolatokat ápolt az arab országokkal. Miközben például a 1980-as évek végén még több millió dollárra rúgott a Kuvaittal folytatott nemzetközi kereskedelmünk, mostanra ebből szinte semmi sem maradt. Pedig az arab országban még mindig emlékeznek a magyar mezőgazdasági termékekre és a Globus konzervekre, vagy a kiváló magyar szakemberekre, mint például a villamosmérnökökre, akik versenyképes áraikkal most is találhatnának munkát a gazdag sejkségben.
