A svéd elnökség által levezényelt utolsó agrártanácsi ülés középpontjába a közös agrárpolitika került: egyrészt a jelen, másrészt a jövő áttekintése. Abban egyetértés volt, hogy már most egyszerűsíteni kellene a rendszert, megszabadítani a támogatások bürokratikus terheitől. Erre külön nemzetközi munkabizottságot állítanak fel. A túlzott bürokráciára Gráf József példaként felhozta a mezőgazdasági tevékenység és a környezetvédelmi, állatjóléti előírások úgynevezett keresztmegfeleltetésének ellenőrzését, ami nagyon aprólékos, például meghatározza, mikor és hogyan lehet kaszálni. Ez is éles bírálat tárgya, főként az új tagországokban, Magyarország fokozatosan vezeti be a keresztmegfeleltetést: négy előírás lép hatályba jövőre, de közben a kritériumok száma tíz fölé emelkedik. Ha pedig valaki nem tartja be a szabályokat, szigorúan büntetik, és kizárhatják a gazdálkodásból.

A KAP jövőjéről a minap Párizsban huszonkét uniós ország már egyeztetett véleményeket, de két merev front áll egymással szemben, s ez visszaköszönt a szerdai tanácsülésen is. A huszonkettek a franciák vezetésével erős közös agrárpolitikát akarnak a 2013. utáni költségvetési időszakban is, míg a britek és az észak-európai államok jelentősen visszavennének a támogatásból, s érdemben csökkentenék a mezőgazdaság részarányát az uniós nemzeti jövedelem egy százalékát magában foglaló költségvetésben (amelyből az agrárium negyven százalékot hasít ki). A britek vezette ötök jobban piacosítanák a mezőgazdasági termelést, míg a huszonkettek egyetértenek azzal, hogy a közvetlen támogatásokból át kell csoportosítani vidékfejlesztési célokra, amelyek inkább figyelembe veszik a klímavédelmi szempontokat, jobban előtérbe helyezik az öntözéses gazdálkodás fejlesztését.

A tanácsülésen a tagállamok jóváhagyták Magyarország kérését, hogy a csatlakozás után bevezetett két földvásárlási lehetőség állami támogatását folytathassa. Az idén lejáró kedvezmény 2013 végéig tolódik ki, s a miniszter évente öt-hatezer tranzakcióra számít. A birtokfejlesztési hitel, illetve a birtokösszevonások állami támogatását nem uniós forrásból, hanem a magyar költségvetésből fedezik, de az eljárást engedélyeztetni kellett. A magyar tárcavezető szerint a szétaprózott birtokrendszernek a gazdálkodás méretigényeihez igazítását a magas kamatterhek mérséklésével is igyekszik a magyar állam előmozdítani.

Gráf József