A térségben elsőként lehet Magyarországon euró – Magyarország jó úton van afelé, hogy atérségben elsőként vezesse be az eurót – mondta a magyar miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap keddi számában. Bajnai Gordon szerint a közös európai fizetőeszköz bevezetésének időpontjáról csak akkor érdemes beszélni, ha már hitelt érdemlően meg lehet ezt tenni. A bevezetés előtt azonban még növelni kell az ország versenyképességét, strukturális problémákat kell megoldani és költségvetési szigort megvalósítani. Hiba volna a csatlakozást elsietni, de ha a következő kormány „szorosan ezen az úton marad”, négy éven belül csatlakozhatunk az euróövezethez – vélekedett. (MTI)

GKI: jövőre megáll a GDP visszaesése

– Az idei 6,5 százalékos visszaesés utánjövőre már nem csökken a magyar GDP – mondta kedden Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint 2010 tavaszán be lehet lépni az euró előszobáját jelentő ERM­2 rendszerbe. Elemzése szerint Magyarországon a belföldi kereslet 11 százalékos zuhanása, ezen belül is a drámaian csökkenő lakossági fogyasztás és a készletleépítés áll a GDP visszaesése mögött, szemben a Nyugat­Európában tapasztaltakkal, ahol a beruházások mélyrepülése figyelhető meg. Vértes úgy véli, kockázatos, de korrekt az elfogadott jövő évi költségvetés, a GDP­arányosan 3,8 százalékos hiány megvalósítható, csak akarni kell. (MTI)

Érvénytelenített ítélet: nem lzet a Slovnaft

Az illetékes pozsonyi bíróság jogerősen érvénytelenítette a szlovák gazdasági versenyhivatal (PMÚ) döntését, amelylyel csaknem tízezer eurós pénzbírságra kötelezte a Mol­csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft petrolkémiai céget, mert állításuk szerint az visszaélt gazdasági erőfölényével. A testület formai és egyéb hibák miatt új eljárásra kötelezte a hivatalt. (Pozsonyi tudósítónktól)

Kisebb kamatszint kellene a részvénypiac élénküléséhez

A Generali Alapkezelő szerint a jelenlegi, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat nem teszi lehetővé, hogy a részvénypiacokra vagy a részvényalapokba tömegesen visszaáramoljon a tőke, ahhoz, hogy a részvénybefektetés a banki betétekkel szemben alternatívát jelentsen, 4­5 százalék körüli kamatszint kellene. Pillár Zsolt, az alapkezelő befektetési igazgatója elemzésében rámutat: a fejlődő pia ci részvényalapokba január óta rendkívül nagy mennyiségű, a válság előtti időszakokat is jócskán meghaladó mértékű tőke áramlott, ez azonban az ilyen típusú hazai befektetési alapok tőkenövekményén nem vagy csak alig érzékelhető. A hazai alapok vagyonát továbbra is elsősorban a betéti konstrukciókból a főként pénzpiaci és kötvényalapokba visszaáramló megtakarítások növelik. (MTI)