Mohács Szabadság-szigetének jelentőségét a város lakói számára nemcsak természeti értékei, szépsége jelentik. A sziget mellékága adott otthont egykor a település népszerű szabad strandjának is. A természetvédők szemében ugyanakkor az egykori mohácsi paradicsom még ennél is többet jelent. A Szabadság-sziget egyike azon – alig egy tucatnyi – szigetnek a magyarországi Duna-szakaszon, amely valaha több száz különleges halfajnak biztosított ívóhelyet.

Köztudott, hogy a Duna egykor gazdag élővilága több mint kétszáz éve pusztul. Az azonban kevésbé ismert tény, hogy a halfajok kihalását nem csupán a víz szennyezettsége okozza, legalább ilyen meghatározó szerepet játszik ebben a mellékágak elzáródása, feltöltődése is.

A Duna szabályozásának, és a korábbi évtizedek átgondolatlan beavatkozásainak következtében ugyanis a folyó több tucat mellékága indult pusztulásnak, a gyors folyású főmederben azonban a korábban itt élő halfajoknak csupán töredéke képes szaporodni.

A mohácsi Szabadság-sziget egy – félig a vízfelszínen húzódó – vízvezeték megépítése miatt került veszélybe a 80-as években. Mellékága lassan-lassan feltöltődött a folyó hordalékával, így a sziget összenőtt a szárazfölddel, egykor őshonos növényeit értéktelen, ám gyorsan szaporodó „szárazföldi” növényfajok szorították ki. A lassú folyású mellékág feltöltődésével pedig elpusztult Mohács egykori fürdőparadicsoma is.

A világ legnagyobb környezetvédelmi szervezete, a WWF 2008-ban programot indított a sziget megmentésére. Több évtized pusztulását követően azonban rendkívül nehéz és tőkeigényes feladat az eredeti természeti viszonyok helyreállítása. A civil szervezet a források szűkössége miatt egymaga nem tud megbirkózni a feladattal, ahogy egy Mohács méretű önkormányzat anyagi lehetőségeit is jócskán meghaladja a tervezett fejlesztés költségigénye. A megoldást végül a civil, az önkormányzati és a vállalati szféra példaértékű összefogása jelentette.

A Coca-Cola Magyarország magára vállalta a projekt elindításának költségeit, a kezdeményezéshez pedig csatlakozott Mohács város önkormányzata, a Duna–Dráva Nemzeti Park, illetve az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A beruházás első lépéseként a földek megvásárlásával a Szabadság-sziget és a védett erdő a Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá került. Miután az Európai Unió is támogatásra érdemesnek minősítette a terveket, az idén megindulhatott az öt évig tartó, félmilliárd forint költségű természetvédelmi projekt, amely 2013-ra újjávarázsolhatja a szigetet és mellékágát.

A Szabadság-sziget rehabilitációjának jelentőségét nem csupán a civil, önkormányzati és vállalati szféra példaértékű összefogása, illetve a természetvédelmi beruházás nagyságrendje jelenti.

A természetvédők szerint a fejlesztés megvalósulása az első határozott lépés a tucatnyi Duna-sziget és mellékága helyreállítása felé. Ha – a vízminőség javulásávalpárhuzamosan – a korábbi szakszerűtlen beavatkozások következményeit is sikerül hosszú évek munkájával, legalább részben felszámolni, lassan-lassan ugyan, de visszatérhetnek akár egykét évszázada eltűnt halfajok is, újra élettelivé varázsolva a Duna magyarországi szakaszát.

A Dunáért határok nélkül

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) és a Coca-Cola cégcsoport, 2005-ben együttműködési megállapodást kötött, amelynek célja, hogy közösen hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és támogassák a környezet megóvását célzó erőfeszítéseket a Duna-mentén fekvő országokban. A megállapodás értelmében a partnerek szaktudásukkal, technológiájukkal támogatják, és pénzügyileg is segítik a folyó megóvását célzó projekteket.

Az aláírók hangsúlyozták: a vízkészlet véges erőforrás, ezért megfelelő szabályozás és gondos gazdálkodás létfontosságú a közösségek fennmaradása szempontjából.

Látványterv