Kártyadíjplafon – pofon a bankoknak
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében jövő március elejétől a bankkártyát kibocsátó és elfogadó bankok egymás közötti elszámolásakor a betéti kártyák forgalmának csak 0,3 százalékát, míg minden más kártyatípus esetén 0,8 százalékot számíthatnak fel jutalék – interchange – díjként. Betéti kártyáknál ezen túlmenően a tranz ak ción ként felszámított díj nem lehet több, mint 100 forint. Míg a kereskedők által fizetett díjnak csak egy eleme az interchange, a jogszabályba az is bekerült, hogy a bankok a kártyahasználat után összességében sem számíthatnak fel a kártyás forgalom két százalékánál többet a kereskedőnek.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára rövid távon nem számol a kártyahasználati díjak drámai csökkenésével. Jelenleg a kereskedők a kártyahasználattal járó tranzakció forgalmának 1-3 százalékát fizetik ki. A most korlátok közé szorított interchangedíj pedig a kereskedők által fizetett összegnek csak egy része, erre épülnek egyéb, a bank által felszámított díjtételek. A kétszázalékos limit a kisebb kereskedőket bátoríthatja a kártyalehúzó POS-terminálok telepítésére, mivel a nagy kereskedelmi láncoknál már most is jellemzően két százalék alatt van ez a díjtétel.
Korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra figyelmeztetett: a túl alacsonyan meghúzott díjlimit éppúgy hátráltathatja a kártyahasználat elterjedését, ahogy ezt a kereskedők vádjai szerint a jelenleg magas tranzakciós költségek teszik. A GVH aggályai nyomán a törvénybe is bekerült, hogy a kormány a tranzakciós díjakat minden november végén felülvizsgálhatja.
A MasterCard közleményben tudatta, hogy minden legális módon megpróbálja visszavonatni a rendelkezéseket. A cég szerint a rögzített árstruktúra veszélyezteti a világszerte elfogadott kártyás fizetés terjedését.
A bankok egyelőre igen szűkszavúan és visszafogottan reagálnak a kártyadíjplafon bevezetésére. Bár a Magyar Bankszövetségnél még nem kívánták kommentálni a korlátozást, úgy tudjuk, hogy a szövetség szerint súlyos problémák merülhetnek fel a plafon miatt, így valószínűleg nem hagyja majd ennyiben a kérdést. Az OTP szerint a díjak ilyen mérvű csökkentése fékezi a piaci versenyt, visszafogja a kártyakibocsátással és az üzemeltetéssel, fejlesztésekkel összefüggő banki tevékenységet, és gátolja az elektronikus fizetés további térnyerését. Nem mellesleg alkotmányossági problémákat is felvet – válaszolták kérdésünkre a pénzintézetnél.
