Egyre drágább adományok
Ezt a történetet Keresztúri Gábor, az Ofotért vezérigazgatója mesélte el egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón annak alátámasztására, miért döntöttek úgy, hogy nagyvonalú adományukat két régi és jó nevű karitatív szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat segítségével juttatják el a címzetteknek. December végéig tizennégymillió forint értékű szemüveget adományoznak a rászorulóknak. Ez kétezer darab, ingyenes szemvizsgálat után elkészített, egyenként hétezer forint értékű szemüveget jelent. Egy nagyon fontos ajándékot kétezer olyan embernek, akinek egyébként nem lett volna lehetősége arra, hogy szemüveget vásároljon magának. Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője azt mondta: nincs az a mennyiségű adomány, aminek ne tudnának gazdát találni az utóbbi hónapokban, a szervezetre nehezedő nyomás miatt azonban egyre inkább csak az alapvető szükségletekre marad energiájuk, azaz élelmiszert és ruhát osztanak. Ilyen körülmények között üdítő változás a szemüvegeknek gazdát találni, akik főleg hajléktalanszállók, anya- és fogyatékos otthonok lakói.
– Látott már szemüveges hajléktalant? A kérdést két évvel ezelőtt tette fel Győri-Dani Lajos, a máltai szeretetszolgálat alelnöke, amikor a szervezet első alkalommal vitte el pártfogoltjait ingyenes szemvizsgálatra. A most folytatódó akció kapcsán pedig arról a kerekes székben élő gondozottjukról mesélt, akit már több munkahelyen is sikertelenül próbáltak elhelyezni munkatársaik, a fiatalember viszont minden lehetőséget visszautasított. Végül kiderült: nem látja a számítógép monitorját, szemüvegre volna szüksége. De úgy gondolta, a szemüveg számára elérhetetlen luxus, nem is volt mersze kérni… A szemérmesség és a szégyenérzet azonban egyre inkább a múlté. A karitatív szervezetek egyre több olyan levelet kapnak, amelyet korábban kiegyensúlyozott körülmények között élő kérelmezők azzal vezetnek be: soha senkitől nem kértem még, vagy: szégyellem, de nincs más lehetőségem, mint hogy önökhöz forduljak.
– Nem szokás a válság pozitív hatásairól beszélni, egyvalamit mégis ki lehet emelni – mondja Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. – Érzékelhetővé vált egyfajta szolidaritás kialakulása. Korábban a rászorulók elutasítása volt jellemző, mely szerint a hajléktalan biztos maga tehet arról, hogy utcára került, és a kukázó is nyilván megérdemli a sorsát. Ma már egyre kevesebben tekintik bűnösnek a lecsúszott embereket.
Az eladósodott családok átérzik, hogy bárki bajba kerülhet, nem kell hozzá más, mint az euró magas árfolyama és az állás elvesztése. Kicsit közelebb kerültek hozzánk a bajbajutottak. Szociális szervezetek szerint a kormányzatnak ebben a helyzetben a társadalmi szolidaritás felerősítésén kellene munkálkodnia, de az ágazatot sújtó intézkedések éppen az ellenkező hatást váltják ki. Nem csupán az intézményeket sújtó elvonásokról van szó, hanem az adományok adóztatásáról is. 2009 januárjától a természetbeni adományok után éppúgy be kell fizetni az áfát, mintha kereskedelmi forgalomban értékesítették volna azokat. Az első év tapasztalatai szerint ez 40 százalékkal vetette vissza a felajánlásokat, mivel a cégeknek olcsóbb, ha megsemmisítik a feleslegessé vált termékeiket, mint odaajándékozni a rászorulóknak. 2010 januárjától egy új szabály megszünteti a pénzbeli támogatás után igénybe vehető adókedvezményeket is.
Ebben a helyzetben minden adomány, a legcsekélyebb is, különösen értékes lehet, ha megfelelő helyre érkezik. A máltai szeretetszolgálat önkéntesei december 15. és 20. között százhetvennégy élelmiszerüzlet bejáratánál szólítják meg a vásárlókat, hogy ha úgy gondolják, tegyenek valamit a kosárba a rászorulóknak is. Az Adni öröm nevű akcióban elsősorban tartós élelmiszert, édességet, konzervet, lisztet gyűjtenek, melyekből a tervek szerint Budapesten 2500, vidéken pedig több mint 23 ezer ajándékcsomagot állítanak össze a leginkább rászorulók számára.
