Veszélyben a bankárpénzek
Több mint hétmilliárd dollárt kínál - feltételekkel persze - a következő három évre a szegényebb fejlődő országoknak az Európai Unió a koppenhágai megállapodás érdekében, ha a világ más fejlett régiói is kiveszik részüket a finanszírozásból. A gazdag és szegény országokat a dán fővárosban is megosztja a kérdés, de az unión belül is nehéz a helyzet: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "lélegeztetőgépén" lévő országoktól most nem kértek érdemi hozzájárulást - Magyarország például szerény hatmilliót ad -, ellenben Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Svédország a teljes összeg majd felét felajánlotta.
Reinfeldt svéd kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke szerint erre szükség van a globális klímamegállapodás tető alá hozására, s emlékeztetett rá, hogy a huszonhetek éppen az éghajlatváltozás és a gazdasági válság miatt vázolnak fel új stratégiát, amelynek lényege a munkahelyeket teremtő, innovációt serkentő zöld növekedés.
A kétnapos brüsszeli csúcson az állam- és kormányfők át is tekintették a 2020-ig szóló új terv főbb vonalait, amely a 2000-ben meghirdetett, de 2010-re el nem ért célok korszerűsítése. Az EU az Egyesült Államokat akarta utolérni versenyképességben és innovációs képességben, de ez nem sikerült. A részletesebb vita a tavaszi csúcson várható a spanyol elnökség, illetve a tanács állandó elnökévé választott belga Herman Van Rompuy vezényletével.
- A tanulságokból okulva olyan programot kell kialakítani, amely végrehajtható, mérhető - mondta péntek délután Bajnai Gordon magyar kormányfő, hozzátéve, hogy a huszonheteknek folytatniuk kell a szerkezeti reformokat, bővíteniük a foglalkozatást, és serkenteni a zöld- és tudásalapú gazdaság létrejöttét. Az elképzelést azonban máris bírálta például a munkaadókat tömörítő BusinessEurope érdek-képviseleti szervezet, amely sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne a vállalatokra és a belső piac megőrzésére. A társaság nevében a minap azt is kifejtette Philippe de Buck főigazgató, hogy Koppenhágában csak olyan egyezségbe menjen bele az EU, amely nem rontja versenyhelyzetét.
Ez az aggodalom más, népszerűnek látszó, tervezett intézkedésekkel kapcsolatban is felmerült. Miután London élesen reagált Sarkozy francia elnök győzelmi nyilatkozataira a belső piaci biztosi tárca megszerzése után, a vita a csúcs előtt elült. Sarkozy és Brown brit kormányfő a Wall Street Journalban közös cikkben foglalt állást a kiugró banki prémiumok 50 százalékos megadóztatása mellett. Különösen abban az esetben, ha a pénzintézet még tetemes állami támogatásban is részesült az adófizetők pénzéből. Több elemző azonban kétségeinek adott hangot, éppen a versenyképességet illetően.
Az Institute of International Finance igazgatója, a pénzügyi kérdésekben igen befolyásos Charles Dallara bírálta az elképzelést, mondván, jobb lenne a banki szabályozó hatóságokat bevonni, már csak azért is, mert vezető pénzintézetek még nagyobb figyelmet fordítanak a kockázatkezelésre és a banki jövedelmeknek a hosszabb távú haszonhoz igazítására. Brüsszeli megfigyelők emlékeztetnek rá, Brown tavasszal általános választások elé néz, és Sarkozy számára sem idegen a népszerűséget feltehetően növelő intézkedések bevezetése. Ráadásul csak közösen léphettek fel, éppen azért, hogy ne csábítsák el egymástól a tehetséges bankárokat. Más országok azonban, például a németek, nem ilyen lelkesek. Schauble pénzügyminiszter szerint az államnak nem kell mindenbe beleszólnia.
A felügyeleti rendszer átalakításáról kipattant brit-francia vita még a pénzügyminiszteri tanácsban megoldódott, mert sikerült garantálni, hogy az európai hatósági döntések a határon átnyúló pénzügyi társaságok esetében ne kötelezhessenek egyetlen tagállamot sem költségvetési kiadásokra esetleges bankmentő akció keretében. Pénteken Bajnai utalt rá: az európai felügyeleti rendszer keretében már egyetértenek a tagállamok, s a magyar parlament hétfőn szavaz a PSZÁF jogosítványainak bővítéséről és erősítéséről. A csúcsról kiadott közlemény bátorítja az IMF-et, hogy fontolja meg globális méretekben is a banki tranzakciók megadóztatását, az úgynevezett Tobin-adó bevezetésének előkészítését.
Ám közben újabb brit-francia, unión belüli összeütközés nyomai is felsejlenek: a fedezeti alapok (hedge fund) megregulázására kidolgozott európai bizottsági tervezet egy tanulmány szerint a jelenlegi formájában is 0,2 százalékponttal csökkenthetné az európai gazdaságok amúgy is lassú növekedését, de a franciák arra várnak, hogy a szocialista spanyol kormány uniós soros elnökként tovább szigorítja a tervezetet, aminek nyomán sok szakértő szerint ez az ágazat is megfontolja, Európában maradjon-e.
Minderre vetett még sötétebb árnyékot a görög pénzügyek megroggyanása, a Fitch leminősítése és a Standard and Poor's figyelmeztetése, amit egyébként Spanyolország is magkapott. A csúcson Papandreu görög kormányfő esküdözött, hogy mindent megtesz a 12,7 százalékos GDP-arányos hiány mérséklésére, a fájdalmas szerkezeti reformok megindítására, s ezt az állam- és kormányfők örömmel vették. Reinfeldt svéd kormányfő eleve azt mondta, hogy Athénnak magának kell megoldania a gondjait, de német és francia részről is elhangzott, hogy a helyzetet nagyon szoros figyelemmel kell követni, mert az eurózóna egy tagjának támogatása közös felelősség.
A görög deficit és államadósság vészes elfutása és a klímafinanszírozás terhe még óvatosabbá tette a csúcs részvevőit, akik leszögezték: korai még az állami ösztönzést viszszavonni, meg kellene bizonyosodni, hogy a tagországok gazdaságai valóban növekedési pályára állnak-e, s javul-e a foglalkoztatási helyzet. Utóbbi még fél évig romlani fog, így a kormányzati szerepvállalás csökkentésének kezdő éve 2011 lehet, ha a fellendülés iramában kevesebb bizonytalanság észlelhető.
