– Ma Magyarországon van egy nagyon széles társadalmi réteg, amely az úgynevezett gyorskölcsönökből igyekszik kiegészíteni jövedelmét. Ha ezeket a termékeket betiltjuk, vagy az ilyen hiteleket nyújtó cégek működését ellehetetlenítjük, azt érjük el, hogy sok ügyfél illegális forrásokból vesz majd fel kölcsönöket, például uzsorahiteleket –indokolta lapunknak Tóbiás József frakcióigazgató, miért nem támogatják a szocialista képviselők azt a kormányzati elképzelést, amely a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében maximalizálná a teljes hiteldíjmutatót (thm). – Az általunk benyújtott módosító javaslat célja az adósságspirál kialakulásának megakadályozása, most ugyanis nem ritka, hogy valaki korábbi hitelének viszszafizetéséhez vesz fel gyorskölcsönt – tette hozzá.

Mint arról beszámoltunk: a kormány eredeti javaslatával szemben hétfőn a parlament –elsősorban a szocialista képviselők támogatásával – olyan módosító javaslatot fogadott el, amely nem a thm mértékét korlátozná, hanem azt, hogy egy ügyfél milyen gyakran vehet fel drága hitelt. E szerint egy ügyfél egy pénzintézettől egy évben csak egyszer vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek thmje meghaladja a 65 százalékot.

Azt Tóbiás József is elismerte, hogy a most elfogadott javaslat sem tökéletes. A rendszert ki lehet játszani, hiszen egy ügyfél több cégtől is felvehet gyorskölcsönt, ráadásul egy háztartásból többen is lehetnek kuncsaftjai akár ugyanannak a cégnek. A frakcióigazgató szerint ez egy kompromisszumos javaslat, az eredeti cél a thm rendszerszintű szabályozása lett volna. Az elképzelés szerint felülvizsgálnák a hiteldíjmutató jelenlegi számítási módszerét, az eltérő termékek esetében különböző thm-alapokat határoznának meg, a felső határokat, a thm-plafonokat pedig ezeket figyelembe véve húznák meg. (A thm jelenleg elsősorban a hosszabb futamidejű hitelek összevetésére alkalmas, a rövidebb, éven belüli kölcsönök esetében fals képest mutat, így lehet például a gyorskölcsönök esetében több száz százalékos thm, miközben a kamatban nincs ekkora különbség az átlagos, forintalapú személyi kölcsönökhöz képest.) – Erre azonban most nem volt idő, ezért kellett a hétfőn elfogadott javaslatot benyújtani, ám ez nem jelenti azt, hogy a rendszer felülvizsgálata vagy a thm-plafon bevezetése végleg lekerült volna a napirendről, a munka folyik tovább – tette hozzá.

Nem mindenki örül azonban a kompromisszumos javaslatnak. – Becsaptak, nagyon mérges vagyok, ezzel lényegében legalizáltuk az uzsorahitelezést – mondta lapunknak Karsai József az általa is megszavazott módosítóval kapcsolatban. A gyorskölcsönös cégek, elsősorban a Provident működését általában igen vehemensen kritizáló, a kamatplafon bevezetését régóta szorgalmazó szocialista országgyűlési képviselő elmondása szerint nem tudta, mit szavaz meg. – A pénzügyekhez nem értek, képviselőtársaimtól pedig egészen más tájékoztatást kaptam a módosítóval kapcsolatban, így csak utólag jöttem rá, tulajdonképpen mire is adtam a voksomat – tette hozzá. Karsai vizsgálatot indítana a frakción beül annak kiderítésére, ki lobbizta ki a változtatást, illetve kezdeményezi, hogy a végszavazásig hátralévő néhány napban úgy módosítsák a törvényjavaslatot, hogy az megfeleljen az eredeti elképzeléseknek. A képviselő szerint a Batiz András és Daróczi Dávid volt kormányszóvivők által alapított, a Providenttel kommunikációs tanácsok nyújtására szerződött W. Wolf and Partners Kft. járhatott közben a gyorshiteles cég érdekében.

Ezt a feltételezést közleményében a kft. cáfolta, és megkeresésünkre a Provident is ezt tette. Mikola Gergely elmondása szerint ők sem és megbízásukból más sem lobbizott a módosító javaslat elfogadásáért.

A módosító javaslatot a szocialista frakció mellett két fideszes képviselő, Demeter Ervin és Koszorús László is megszavazta. A frakció sajtóosztályán lapunkat arról tájékoztatták, hogy a képviselők csak véletlenül nyomtak „igent”, valójában nem támogatják a javaslatot.

Demonstrálók és újságírók a Provident előtt