Állatorvosi falóvá vált a görög deficit
Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Görögországnak az átfogó konszolidációs és reformprogram kidolgozásában, figyelembe véve az euróövezeti országokra vonatkozó uniós szerződések előírásait – hangoztatta Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerdán. Brüsszelben aggódnak az eurózóna egyik tagországa előtt tornyosuló gazdasági és pénzügyi kihívások miatt, amelyek súlyosságára a piacok és a hitelminősítő intézetek drámai körülmények között hívták fel a figyelmet, ráadásul egy időben a dubai fizetési válsággal.
A Fitch BBB+ kategóriába minősítette le a görög államadósságot, a Standard & Poor’s figyelmeztetett, hasonlóan dönthet egy-két hónapon belül, ha nem észlel érdemi változást a görög költségvetési politikában. A görög és a német államkötvények hozama közötti különbség a pénzügyi válság mélypontján kialakult szintre emlékeztet, csakhogy akkor még mindenki azt hitte, hogy az athéni konzervatív kormány becslése megállja a helyét, s a büdzsé hiánya a nemzeti össztermék (GDP) hat-hét százaléka körül alakul. Az október eleji választások után megalakult szocialista kabinet azonban megkétszerezte az előrejelzést, s ez feldühítette a brüsszeli döntéshozókat, akiknek amúgy is hatalmas kihívás, miként legyenek úrrá az eurövezetben és a huszonhetek körében is megugró deficiteken és államadósságon, előbbi jövőre hét százalék körül mozoghat, utóbbi 2014-re elérheti akár a száz százalékot is. A görög esetben azonban már most 125 százalékot említenek.
S ha megindul a leminősítések sorozata, a görög adósság finanszírozása megdrágul. Ráadásul az Európai Központi Bank (EKB) 2011-től, a rendkívüli intézkedések kifutása után, újra nem akar B kategóriájú államkötvényeket fedezetként elfogadni. Ezért célzott Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök arra, hogy a helyzet rendkívüli nehéz, s bátor athéni lépésekre lenne szükség mielőbb. A brüsszeli fölháborodás oka, hogy Athén nem először csapta be az uniót, 2004-ben már vizsgálatot kellett indítani a statisztikai adatok helyességét illetően. A mostani felfelé módosítás a költségvetési előrejelzésben azt sugallja, semmi sem változott, így az egyik legfontosabb követelés, hogy Athén mihamarabb tegyen rendet, s hiteles, működőképes statisztikai hivatalt produkáljon.
Az új pénzügyminiszter, George Papaconstantinou dolgozott a párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) is, vagyis pontosan tudja, miről van szó. Ígéri, az idei 12,7 százalékos hiányt jövőre 9,1 százalékra viszi le, ám már a megszorítások ígérete is tüntetéseket váltott ki Athénban. A görögök számíthatnak bérbefagyasztásokra, felvételi stopra az államigazgatásban, és sok egyéb egyszeri kiadáscsökkentő intézkedés bevezetésére, ám az Európai Bizottságnak és a pénzügyi piacoknak ez édes kevés. Szerkezeti reformokra lesz szükség és válságkezelésre, mondják Brüsszelben, s ez ismerős lehet Romániában, Lettországban és Magyarországon, ahol az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös programot dolgozott ki a kormányokkal. A görögöknek is szigorítaniuk kell a nyugdíjrendszerüket, alaposan végig kell nézniük az egészségügyi kiadásokat, s azok hatékonyságát, s nagyon megszorongatják az állami szektort. Még rosszabb – s itt már nincs föltétlenül hasonlóság a magyar helyzettel –, hogy a görög gazdaság versenyképessége romlik, a reálárfolyam felértékelődött, miközben éppen az euró miatt Athén nem értékelheti le a valutáját. Vagy a béreket kell nagyon megnyirbálni, vagy a munkanélküliség fog növekedni.
A brüsszeli döntéshozóknak nincs túlságosan sok eszközük arra, hogy csillapítsák a tőzsdéket is megmozgató görög hírek hatását. Nincs kimunkált eljárás arra az esetre, ha valamely eurózónatagot a bedőlés veszélye fenyegetne. A pénzügyi válság kirobbanása után ugyan 25-ről 50 milliárdra emelték a fizetési mérleg támogatására létrehozott alapot, de ez csak az euróövezeten kívüli uniós államoknak kínál menekülést, s ebből részesedett Magyarország is tavaly ősszel. Azt is világossá tették Brüsszelben, hogy eurózóna-tagország nem fordulhat az IMF-hez. Egyetlen februári német nyilatkozat szögezte csak le, hogy valamilyen segítség azért érkezhet, ám hogy milyen és milyen alapon, az nem derült ki.
Athénban most azt mondják, nem fenyeget államcsőd, nincs szükség semmiféle uniós beavatkozásra, mentőakcióra, a bankok jó állapotban vannak, mert nem kereskedtek a mérgezett értékpapírokkal. Vagyis a helyzet belátható időn belül rendeződhet. Az országnak különben is januárban be kell adnia belül az új elképzeléseit Brüszszelnek. A Nomura elemzője, Laurent Bilka úgy számítja, hogy Görögország a GDP öt százalékát fordítja adósságszolgálatra 2011-ben, s ez kevesebb, mint az olasz hat százalék, s kevesebb, mint az a tíz százalék, amibe a törlesztés a két országnak került a kilencvenes években. Idén már nincs új görög finanszírozási igény, s jövőre valamivel kisebb lesz a nyomás a lejáró adósságok szerkezete miatt.
Ennek ellenére azt mondja Willem Buiter, a London School of Economics professzora, hogy Görögország nagyon közel került a bukáshoz. A piacon attól is tartanak, hogy a dubai és görög aggodalmak más, kockázatossá vált gazdaságok iránt is tovább gyengíthetik a bizalmat. Portugáliát, Spanyolországot és Írországot említik. Míg az európai bankok a görög adósság finanszírozásában vállalt szerepük miatt ismét óvatosabban viselkedhetnek Közép-Európában. A forint tartósan megérezte a görög hatást, hiszen miután kedden 274-es euróárfolyamig gyengült, erre tett még rá egy lapáttal a spanyol adósbesorolás kilátásának tegnapi rontása, ami egy időre 275 fölé lökte az árfolyamot.
Brüsszeli vélekedések szerint az EU kevésbé aggódik a tovagyűrűző hatások, mint az esetleges mentőakció rossz üzenete miatt. Nem került le a napirendről Görögország megbüntetése, amit a stabilitási paktum lehetővé tesz, azaz Athén vagy fizet a sorozatos hibákért, a figyelmen kívül hagyott uniós ajánlásokért, vagy megvonnak tőle fejlesztési pénzeket. Hogy mások is okuljanak.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta szerdán Spanyolország egyébként magasan elsőrendű adósbesorolásainak kilátását a Standard & Poor’s, a többi euróövezeti tagállamnál lényegesen rosszabb növekedési és adóssághelyzetre hivatkozva. A nemzetközi hitelminősítők az utóbbi időben egymás után rontják az euróövezeti gazdaságok hitelképességi osztályzatait vagy azok kilátását.