A napokban aláírta az Állami Számvevőszék 2010-es ellenőrzési tervét Kovács Árpád. A hivatal elnöke tegnap töltötte utolsó munkanapját a számvevőszéknél, mandátuma lejárt, és azt a parlamenti pártok - megállapodás hiányában - nem hosszabbították meg, de nem is neveztek ki a helyébe senkit. Az ellenőrzési terv aláírása azt jelenti, hogy az ÁSZ első számú vezető nélkül is megőrzi működőképességét, folytathatja az ellenőrzéseket, amíg az országgyűlési képviselők kétharmada nem választ új vezetőket a szervezet élére. Ez már csak a jövő évi választások után várható.

Az ÁSZ elnökét és alelnökeit 12 évre választja meg a képviselők minősített többsége, ám a pártok hosszú évek óta képtelenek közös nevezőre jutni a személyi kérdésekben. Utoljára épp Kovács Árpád kinevezéséről döntött a parlament, ám 1996-ban a kormányzó koalíciónak kétharmados többsége volt. Az alelnöki mandátumok lejártakor - 2001 végén - azonban már egyezségre lett volna szükség ellenzék és kormányoldal között. Azóta se jutnak dűlőre a felek. Sőt: hivatalos jelöltet sem sikerült megnevezni. Erre a parlamenti erőviszonyokat tükröző, külön e célra létrehozott nyolcfős bizottság lenne jogosult, a jelöléshez itt is kétharmados támogatás (hat fő szavazata) kell, ám eddig ez sem jött össze. Pár hete még úgy tűnt: egyezség lehet a Fidesz és a szocialisták között Kovács Árpád mandátumának meghosszabbításáról, amelyhez az előzetes egyeztetések alapján két politikai alelnök (Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettesének és Latorcai János, a gazdasági és informatikai bizottság KDNP-s elnökének) megválasztása is hozzátartozott volna. A Fidesz azonban végül nem fogadta el, hogy politikai alelnökök kerüljenek a számvevőszékhez, a szocialisták viszont azt nem, hogy továbbra is egyszemélyes vezetéssel működjön a szervezet. Patthelyzet alakult ki, amelyben a szocialisták a Fideszt azzal vádolják, hogy működésképtelenné teszi az ÁSZ-t, a Fidesz pedig azzal válaszol, hogy az MSZP kompromiszszumképtelen, és nem kell a működéshez alelnök, de átmeneti ideig még elnök sem.

Kovács Árpád az ellenőrzési terv aláírásával voltaképp ezt az álláspontot igazolta. A számvevőszékről szóló szabályok szerint ugyanis az ellenőrzéseknek a terv szerint kell haladniuk, amelyet csak és kizárólag az elnök írhat alá. Ha nincs elnök, akkor nincs, aki elfogadja a tervet, Kovács Árpád így az utolsó pillanatban biztosította a működőképességet, aláírása nélkül az ÁSZ nem folytathatott volna ellenőrzéseket jövőre. Igaz: elnök nélkül nem is lehet eltérni a tervtől, ugyanis rendkívüli ellenőrzést csak az elnök rendelhet el.

Az ÁSZ-t most a két - szakmai területekért felelős - főigazgató és a gazdálkodásért felelős főtitkár irányíthatja majd, voltaképp minden további nélkül. Miután nyolc éve nincs alelnök, a szervezeti szabályokat úgy alakították ki, hogy az ÁSZ az elnök távollétében is működőképes legyen - e nélkül Kovács Árpád nem utazhatott volna el sohasem sehová. Az elnök kizárólagos jogköre emiatt meglehetősen szűk, és nem igazán érinti a mindennapi működést. Persze nélküle nem lesz könynyebb: elnök nélkül például nincs, aki kinevezze vagy felmentse a számvevőket vagy a szervezeti vezetőket - így a következő időszakban nehézkes lesz a humánerőforrás-gazdálkodás az ÁSZ-nál. A többi kérdés leginkább jogi természetű: hivatalosan az elnök képviseli az ÁSZ-t, és ő terjeszti be a jelentéseket is az Országgyűlésnek. Ez mindaddig formalitás, amíg nem jön el a 2009-es zárszámadás vitája - valamikor jövő ősszel. Az ehhez készített ÁSZ-véleményt ugyanis már tényleg az elnöknek kell majd beterjesztenie, és a költségvetési vitában nem is szólalhat fel más, csak ő. Így az új elnököt legkésőbb jövő őszig kell megtalálni.