Egyenízű cigaretták - Az EU száműzné az aromaanyagokat

Az európai dohánygyárakra cudar világot hoz az a brüsszeli elképzelés, miszerint 2012-től minimálisra csökkentenék a cigarettagyártáshoz felhasznált dohány aroma- és adalékanyag-tartalmát. Ha ez így marad, akkor minden márkának közel azonos íze lesz, az egyedüli különbséget a cigaretták kátrány- és nikotintartalma jelentheti.

A dohányzás elleni európai lobbi jelentős csapást készül mérni a dohánygyártókra azzal, hogy az unió szabályozási tervei közé bekerült a cigaretták adalékainak korlátozása. A tervek szerint 2012-re vezetnék be azt a szabályt, amely gyakorlatilag csak a Virginia típusú dohány használatát engedélyezné. Vagyis a dohánygyárak titkos receptúráikat a szemétbe dobhatnák, a verseny is megszünne, mert jóformán minden cigarettának csak egyféle - szakértők szerint száraz - íze lehetne. Lebovics Anna, a British American Tobacco Hungary vállalati kommunikációs vezetője szerint ebben az esetben a márkák közötti különbséget főként a kátrány- és a nikotintartalom adná. Egyelőre még csak Kanadában vezettek be hasonló szigorítást, ahol az ízesítések közül egyedül a mentol maradhatott meg.

Az uniós tervekről még keveset tudni, többek között azt sem, hogy ezzel csak az unió területén történő gyártást szeretnék-e regulázni, vagy a kevert cigaretták importját is tiltanák.

A hazai dohánytermelőknek sem mindegy, hogy milyen dohányt kell ültetniük. Amint Bényei Illéstől, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnökétől megtudtuk, a Virginia jobb talajt és gépi szárítást igényel, míg a Burley dohány megelégszik a gyengébb talajokkal, viszont természetes módon kell szárítani. Az ilyen típusú dohánynak nagyobb a kézimunka-igénye, ezért drágább is. Virginiát mintegy 4000 hektáron termesztenek nálunk, míg Burley-t 1800 hektáron. Az esetleges átállás nem lenne egyszerű, mert a termelőknek nincs arra pénzük, hogy szárítókat építsenek.

A Magyarországon alig több mint ezer dohánytermelő vállalkozásnak és a dohányból élő néhány tízezer mezőgazdasági munkásnak azonban ennél nagyobb baja is van. Azzal ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság nem döntött a köztársasági elnök által a testülethez küldött SPS agrártámogatási törvény alkotmányossági vizsgálatában, bizonytalanná vált a dohánytermelés támogatásának jövője. Bényei Illés elmondta: ha az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert (SPS) bevezették volna, akkor biztos lenne a hektáronkénti 1610 eurós (közel félmillió forintos) támogatás. Most viszont egyelőre még csak tárgyalnak a kormány képviselőivel, hogy 2010-ben milyen támogatásra számíthatnak. Az biztosnak tűnik, hogy az eddig hektáronként kapott egymilliós támogatásról le kell mondani, az unió szabályai szerint ezt a pénzt ugyanis csak a magyar költségvetés folyósíthatja.

Bényei Illés - aki két évtizede leszokott a dohányzásról - úgy véli: ha egységesítik a cigaretták ízét, a sodrókat, a házi ízesítőket késztetik saját receptek kiötlésére. A sodródohányok ettől függetlenül is egyre nagyobbat hasítanak ki az amúgy szűkülő dohánypiacból.

Információink szerint a sodort cigaretta januári 16,3 százalékos részesedése októberig 20 százalékkal bővült, és most már minden ötödik (20,8 százalék) hazai cigarettát kézben sodorták. A sodródohányokat importálják, és általában kisebb gyártók készítik. A jövedékiadó-változások a sodródohányoknak kedveznek, mert egy ilyen, legális dohányból sodort szál feleannyiba kerül, mint a feketepiacon vásárolt cigaretta szálja.

A dohánytermékekből származó jövedékiadó-bevétel az idén várhatóan eléri a 298 milliárd forintot, ami 10,03 százalékkal haladja meg a 2008-ast. A cigaretta forgalma az év első kilenc hónapjában 18,86 százalékkal csökkent.

A vámosok cigarettakereső kutyája egy tegnapi bemutatón. Mást fognak szagolni
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.