Tartósan alacsony inflációra számíthatunk
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzése szerint az idén 4,2, jövőre 3,9, míg 2011-ben 1,9 százalék lehet az éves átlagos infláció. A prognózis már 2010 második felétől a jegybank középtávú céljaként kitűzött három százalék alatti inflációval számol. A pénzromlás ütemének gyors lassulása a recesszió egyre erőteljesebb árleszorító hatására utal. A folyamat várhatóan a következő években is jellemző marad, segítve egy tartósan alacsony inflációs pálya kialakulását.
A gazdasági válság miatt Magyarországon is erőteljesen csökkent a termelés. Bár a stabilizálódó nemzetközi környezettel összhangban az utóbbi negyedévekben már emelkedtek a exportértékesítések, a jelentősen visszaesett belföldi kereslet továbbra is a GDP csökkenését okozza. A növekedés szerkezetét jellemző kettősség várhatóan a következő negyedévekben is fennmarad, és hátráltatja a hazai gazdaság kilábalását a recesszióból. Az MNB elemzői - augusztusi előrejelzésükhöz hasonlóan - a gazdaság újbóli növekedésére most is csak 2010 közepétől számítanak.
A növekedési szempontból kedvezőtlen belföldi keresleti folyamatok jelentősen mérsékelték a gazdaság külső finanszírozási igényét, így ebből adódó sebezhetőségét is. A fenntarthatóbb külső egyensúlyi pozíció a növekedés dinamizálódásakor is jellemző maradhat.
Az általánosan szűkülő értékesítési lehetőségek árleszorító hatása egyre erőteljesebb. A folyamat már nyáron is érzékelhető volt: a júliusi indirekt adóemeléseket - például az áfa és a jövedéki adó változását - követően a várakozásoktól elmaradó árszintemelkedés következett be, vagyis a vállalkozások a terhek növekedését csak részben tudták továbbhárítani ügyfeleikre. Még az előző években jellemzően magasabb drágulást produkáló piaci szolgáltatások esetében is markánsan lassult az áremelkedés üteme az elmúlt negyedévekben.
Az egyre visszafogottabb árazási döntéseket a nominális bérek lassulása is követi: még olyan ágazatok esetében is csökkent a bérdinamika, amelyekre ez korábban nem volt jellemző. A munkaerő-piaci adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és jelentős létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge külső és belső kereslethez. A vállalati szektor versenyképességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a visszafogott bérezés. Az elhúzódó recesz-szióval és a várhatóan alacsony inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását. Különösen markáns alkalmazkodást mutatnak a korábban tartósan magas bérnövekedést produkáló piaci szolgáltató ágazatok, míg az év elején rendkívül visszafogott feldolgozóipari bérdinamika az exportértékesítések élénkülésével párhuzamosan tovább emelkedett.
A monetáris politika szempontjából az infláció gyors csökkenése lazítást indokolna, de a jegybanki alapkamat túlságosan gyors mérséklése egy esetleges külső sokk esetén növelné a hirtelen és nagymértékű árfolyamgyengülés esélyét - mondta a minap Simor András, az MNB elnöke a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az árfolyamgyengülés pedig rontaná a devizában eladósodott háztartások és vállalatok helyzetét, mivel növelné adósságterheiket, és gyengítené a bankrendszer likviditását, tőkehelyzetét, ami további, a jelenleginél drasztikusabb hitelvisszafogáshoz vezetne - tette hozzá. Az elnök szerint ezért a jegybank nem kötelezheti el magát semmilyen kamatcsökkentési pálya mellett; további mérséklésre csak akkor nyílik lehetőség, ha azt az ország kockázati megítélése és az inflációs kilátások lehetővé teszik.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.
