- A helyzet nehéz, de van okunk az óvatos optimizmusra - osztotta meg véleményét Bokros Lajos tegnap a IX. Pénzügyi csúcs hallgatóságával. Az európa parlamenti képviselő szerint a válság kezelésében jól teljesített a Bajnai-kormány, elhárította az államcsőd veszélyét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a reformokkal, a nagy állami rendszerek átalakításával ez a kormány is adós maradt, ahogyan elődjei.

Oszkó Péter pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány kötött pályán mozgott a költségvetés megtervezésekor. A gazdasági visszaesés ezermilliárd forintos mínuszt jelent, ezt a helyzetet pedig úgy kellett kezelni, hogy a hiány nem nőhetett. A költségvetésben nincsenek rejtett tételek, a jövőre felálló új kormány nem talál csontvázakat a szekrényben - fogalmazott.

Tarthatónak ítélte a hiánycélokat a konferencián részt vevő többi volt pénzügyminiszter is, akik azonban a lehetséges kockázatokra is felhívták a figyelmet. Békesi László szerint több pozitív változás is beindult: szigorúbb lett a fiskális politika, a gazdasági teljesítményhez igazodott a bérpolitika, és a korábbinál enyhébb a monetáris politika. Ezek a folyamatok azonban hosszú távon szerinte nem tarthatók fenn reformok nélkül.

Beszédében László Csaba több lehetséges kockázatot is kiemelt. Elmondása szerint decemberben még érheti meglepetés a Pénzügyminisztériumot, hiszen a társasági adóból akár a vártnál százmilliárd forinttal kevesebb is lehet a bevétel a válság miatt. Problémát jelenthet az is, hogy az szja alsó sávhatára 2011-től 15 millió forintra emelkedik 17 százalékos adókulcs mellett, amely ugyan jelentős lépést jelent az egykulcsos adórendszer felé, ám szerinte ennek hatását a bevételekre nem vizsgálta meg kellően a kormány. (Oszkó Péter szerint vizsgálták a hatásokat, és azok nem ítélhetők kedvezőtlennek.) László Csaba szerint 0,3-0,5 százalékpontos eltérés könnyen elképzelhető a költségvetési hiányban.

Betegsége miatt nem vett részt a konferencián Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, így a volt pénzügyminiszterek részéről ennél komolyabb kritika nem is érte a 2010-es büdzsét. Nem volt azonban maradéktalanul elégedett a költségvetéssel és a Bajnai-kormánnyal Stumpf István volt kancelláriaminiszter. A Századvég Alapítvány elnöke szerint a válságkezelő kormány munkájának eredményeként elmúlt ugyan az államcsőd veszélye, stabilizálódott a forint árfolyama, megindult a jegybanki alapkamat csökkentése és javulnak a magyar gazdaság fundamentumai, a fiskális egyensúlynak azonban áldozatául estek a vállalkozások, a középosztály és a növekedési kilátások, a munkanélküliség pedig tartósan magas szinten stabilizálódik. Stumpf szerint a jövő évi büdzsé számos kockázatot rejt, a kormány ezer trükkel igyekszik kozmetikázni a költségvetési hiányt. Példaként említette az állami vállalatok adósságát és konszolidálásuk költségeit, melyek az új kormányt terhelik majd.

Kétségeinek adott hangot Simor András. A jegybank elnöke szerint vannak kockázatok a jövő évi költségvetésben, az államháztartás hiánya 2010-ben és 2011-ben is könnyen négy százalék körüli vagy a feletti szinten alakulhat, ezért a célként megszabott 3,8 százalékos deficitcél csak akkor érhető el, ha a beépített tartalékok nagy részét nem használja fel a kormány. Simor szerint Magyarországnak nem a három százalék körüli hiány stabilizálására, hanem a nulla százalék körüli egyenlegre kell törekednie, mert csak így lehet lefaragni a magas államadósságot.

Bokros Lajos