Százezer adományozó: nagyjából ennyien nyújtanak anyagi segítséget a közhasznú szervezeteknek évente Magyarországon - ha kizárólag az adóbevallásokra hagyatkozunk. Ebbe a cégek is beletartoznak.

Nem csekély összegről van szó, az adományok után érvényesített adókedvezmény tavaly meghaladta a 23 milliárd forintot. Igaz, már az előző évben megfigyelhető volt az adakozókedv csökkenése. Egy, januártól hatályba lépő adómódosítás tovább ronthat a helyzeten: drasztikusan szűkül az adókedvezmény igénybevehetősége.

Bár tanulmányok szerint az adakozókedv nem függ feltétlenül a kedvezménytől, most olyan horderejű változások történnek, amelyek valószínűleg nem maradnak nyom nélkül. A magánszemélyeknél megszűnik az adóalap csökkentésének lehetősége, a cégek pedig nem csökkenthetik majd az adomány teljes összegével adózás előtti eredményüket, hanem 20, illetve 50 százalékával - attól függően, hogy kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásáról vagy tartós adományozási szerződésről van-e szó. Viszont a 2010-es év után már az adózás előtti eredmény teljes összegéig élhetnek a kedvezménnyel.

Nem könnyű számszerűsíteni, hogy összességében mennyi pénzhez jutnak egy évben a szervezetek. Az APEH kimutatásai nem tartalmazzák teljes körűen az ilyen célra szánt forintokat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a magánemberek öszszesen 26 milliárd forinttal segítették 2007-ben a nonprofit szervezeteket.

Ebben nincs benne az egyszázalékos adófelajánlásokból gyűjtött összeg és a természetbeni támogatás vagy a civil szervezetek javára végzett önkéntes munka értéke. A lakossági 26 milliárd mellett a vállalkozásoktól csaknem 44 milliárd forint érkezett ezekhez a szervezetekhez.

Ha azt nézzük, hogy a több tízezer szerveződést számláló nonprofit szektor bevétele több mint 960 milliárd forint, a lakossági és vállalati adományokból befolyó 70 milliárd akár kevésnek is tűnhet. Valójában nem az. Hiszen a százmilliárdokat kitevő állami támogatások nagy része minisztériumi és önkormányzati kötődésű közhasznú társaságokhoz, közalapítványokhoz, nonprofit intézményekhez vándorol, az adományokat viszont általában a "klasszikus" civil szervezetek - egyesületek, alapítványok - kapják.

A felmérések meglehetősen pontos képet adnak a jótékonykodók mentalitásáról és motivációiról. A témával foglalkozó tanulmányában Czike Klára és Kuti Éva arra a következtetésre jutott, hogy az előző évtizedhez képest nem történt lényeges változás az adományozók társadalmi-demográfiai összetételében.

A legnagyobb adományozási hajlandóságot a nők, a legalább közép-, de inkább felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 30-60 év közöttiek és a fővárosiak mutatják. A világszemlélet is jelentősen befolyásolja az adakozási kedvet: az egyházi kötődésű emberek az átlagosnál készségesebben jótékonykodnak.

A civil szervezeteket közvetlenül támogatók mindössze ötöde költ tízezer forintnál többet adományozásra, de ettől a viszonylag szűk körtől érkezik az összes magánadomány hetven százaléka.

A lakossági támogatás egyre nagyobb hányada áramlik egészségügyi és szociális területre. Már évekkel ezelőtt látszott, hogy az adományok után igénybe vehető kedvezmény, mint motiváló tényező eltűnőben van. Persze ebben az is erősen közrejátszott, hogy a kormányzat egyszer már csökkentette a kedvezményeket.

- Mivel a bevételek több mint negyven százaléka állami, önkormányzati forrásból érkezik, az a veszély fenyeget, hogy az anyagi függőség révén az állam túl nagy befolyásra tesz szert a civil szervezetek életében - hívja fel a figyelmet Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója.

Nehéz lenne megmondani, hogy az adókedvezmények eltörlése mennyiben riasztja el a tehetős magánadakozókat. Annyi biztos - állapította meg Molnár Klára -, hogy az intézkedés nem segíti az adományozási kultúra fejlődését, és szembemegy az európai normákkal. Mindenhol kisebb-nagyobb - 10-20 százalékos - kedvezményekkel próbálnak minél több embert adakozásra bírni. Bulgáriában és Lengyelországban is fontolgattak az ittenihez hasonló lépést, de végül visszatáncoltak.

Idén is támogatják az általuk fontosnak tartott célokat a legnagyobb vállalatok. Az OTP Bank elsősorban a hátrányos helyzetű, beteg gyerekek gyógyulását, a segítséggel élők elfogadását és a fiatalok oktatását segíti. Egész évben egyenletesen adományoznak, és - mint közölték - figyelemmel vannak az adózási szempontokra. A Mol a gazdasági környezetnek megfelelő feszes büdzsével vágott neki az évnek.

A megelőző három év nettó üzleti eredménye átlagának egy százalékát költik adományozásra. Fontos szempont a rászorultság elve: a beteg gyerekekért küzdő szervezetek mellett a tehetségesek felkarolását is segítik, de kiemelkedő sportteljesítményt nyújtókat is támogatnak. A Magyar Telekomnál idén csökkent az adományok összege, de nem elsősorban a válság miatt: ezt a tevékenységet "új stratégia mentén" végzik. Főbb támogatási területeik az egészségügyi prevenció, a fenntarthatóság, a tudományos ismeretterjesztés és az oktatás