A növekedés irama jövőre is szerény és egyenetlen lesz a fellendülést támogató intézkedések átmeneti jellege miatt –hangoztatta az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet a kormányzótanács csütörtöki döntése után, ahol egy százalékon hagyták a kamatot. S aligha módosul belátható időn belül. Trichet többször is hangoztatta a frankfurti sajtóértekezletén, hogy ez a szint megfelelő. Jól érzékelhetően jelezni kívánta: nem is gondolkodik a jegybank a változtatáson. Erre részben a pénzügyi válság utókezelése, a továbbra is elégtelen hitelezési tevékenység miatt van szükség. S nem nyomaszt az inflációs veszély sem: a stáb által közzétett előrejelzés szerint idén 0,3, jövőre 0,9-1,7, 2011-ben 0,8-2,0 százalékos pénzromlási ütem várható. Ez nagyjából megegyezik a szeptemberi prognózissal. A gazdasági növekedésre adott friss kitekintés kedvezőbb képet mutat: ebben az évben az eurózóna gazdaságai 4,1–3,9 százalékos hanyatlást szenvednek el, de 2010-ben már 0,1 és 1,5, míg 2011-ben 0,2 és 2,2 százalék közötti ütemet érhetnek el.

S ahogy az uniós pénzügyminiszterek szerdán tették, úgy Trichet csütörtökön határozottan kiállt a túlzott deficitek mérséklése mellett. Az aggasztó görög helyzetre vonatkozó kérdésekre is azt válaszolta, hogy az athéni kormánynak mindent el kell követnie az államháztartás minél gyorsabb rendbetételére.

Minthogy az euró 1,51-1,52 dollárt ér, az európai üzleti körök az exportpiacok elvesztésétől félnek. A német Daimler például jelezte, az Egyesült Államokba telepíti egyik modelljének gyártását, részben az árfolyammozgások kivédésére. Trichet – jobb híján – többször is hangsúlyozta: bízik Geithner amerikai pénzügyminiszter és Bernanke jegybankelnök őszinteségében, hogy erős dollárt akarnak.

Lucas Papademos alelnök egy kérdésre reagálva azt mondta, hogy a létrehozandó Európai Rendszerkockázati Tanács csak akkor láthatja el feladatát a pénzügyi stabilitás őrzésében, a veszélyek jelzésében, ha megfelelő mechanizmus gondoskodik arról, hogy az intézmény észrevételeit a szükséges intézkedések kövessék. A rendszerkockázati tanács alá helyezendő banki, biztosítói és tőkepiaci felügyeleti hármasról szerdán egyeztek meg a pénzügyminiszterek Brüsszelben, de a vita tovább tart, főként Nagy-Britanniában. A britek azon töprengenek, vajon a kormány nem engedett-e át túl sok jogosítványt európai hatóságoknak a londoni City ügyeit illetően. Azt legalább elérték, hogy ha valamely ország a fiskális szuverenitását érintő felügyeleti döntést észlelne, akkor elviheti az ügyet az egyhangú szavazást követelő legmagasabb fórumig, az Európai Tanácsig.

A briteket nem tölti el nagy örömmel az sem, hogy a francia gazdasági miniszter, Christine Lagarde elég lelkesnek mutatkozott az új felügyeleti építmény iránt, amiben egy valamikori európai közös intézmény alapjait látja. Londonban félve tekintenek az új francia belső piaci biztos tevékenysége elé is. A Financial Times szerint Sarkozy francia elnök a jövő héten az uniós brüsszeli csúcson igyekszik enyhíteni a brit aggodalmakon.

Elégedetlenségüknek adtak hangot a szocialisták és a liberálisok is az Európai Parlamentben. Nem pusztába kiáltott szó, amit mondanak, mert a parlament beleszól majd a felügyeleti rendszer kialakításába. A liberálisok vezére, Guy Verhofstadt volt belga kormányfő leszögezte: itt lenne az alkalom, hogy az európai léptékű pénzügyi társaságokat nemzetek feletti intézmények révén lehessen ellenőrizni, de a rendszerkockázat elválasztása az ágazati felügyeletektől eleve téves megközelítés, s nem tükröz egységes európai megközelítést sem.

Irányt váltott az Európai Unió

Mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az idei harmadik negyedévben a megelőző negyedév teljesítményéhez képest. Ez egyben azt jelenti, hogy az EU gazdasága ismét felfelé ívelő pályára lépett, igaz, a növekedés egyelőre szerény mértékűnek mondható: a 16 tagú euróövezetben 0,4, a 27 tagú unióban pedig 0,3 százalékos előrelépést regisztráltak az Eurostat szakemberei. Ezzel másfél éves negatív periódust zárt le az EU. Éves összevetésben azonban még mindig lemaradásban van mind az EU, mind az eurózóna.

Az előzetes becslések szerint a visszaesés a tavalyi harmadik negyedévhez képest 4,3, illetve 4,1 százalékos. Elsősorban az export fellendülése segítette át a holtponton az unió gazdaságát. Negyedéves öszszehasonlításban az euróövezetben 2,9 százalékkal, az unió egészében pedig 2,4 százalékkal bővült a kivitel. Ellentétes irányba ható erőként jelentkezett viszont a fogyasztás visszaesése, ezúttal mindkét térségben –0,4 százalékot mértek a statisztikusok. A beruházások terén is hasonló arányban csökkent az aktivitás, ami nem jó jel a jövőre nézve.

Magyarország teljesítményével még mindig a sereghajtók közé tartozik: éves szinten 8, negyedéves szinten 1,8 százalékos teljesítményromlásról tanúskodnak az adatok. Mögöttünk csupán az egy év alatt 15,3 százalékot zsugorodó Észtország, Litvánia (–14,2) és Szlovénia (–8,5) található. (K. B.)