Az aktívabb partnerségek rendszeres látogatásokat és közös projekteket szerveznek: ilyen például a Hajdú-Bihar megye és a Sankt Gallen kanton közötti kapcsolat, amely 1996 óta áll fenn. A két megye képviselői kétévente találkoznak, hogy egészségügyi, oktatási, pénzügyi, sport és kulturális témájú kérdéseket vitassanak meg.

Sarah Hauser, a Sankt Galleni Nemzetközi és Szövetségi Ügyek osztályvezető-helyettese szerint ez az együttműködés számtalan érdekes terü letre is kiterjedhet, például közös munkahelyteremtő prog ra mo kat lehetne indítani. Ebből ráadásul mindkét fél profitálhatna: kicserélhetnék a tapasztalataikat, a bevált ötleteket, és jobban megismernék egymás kultúráját.

Hogyan is szervezzék meg a magyar vagy a svájci önkormányzatok a szociális szolgáltatásokat? Hogyan történjen a szelektív hulladékgyűjtés az iskolákban? És hogyan lehet újjáéleszteni a helyi tradíciókat úgy, hogy az a turisták számára is vonzó legyen? Mindezek a kérdések csupán példák arra, hogy milyen területeken lehetne svájci–magyar partnerségeket létrehozni, és projekteket megvalósítani.

A Svájci Hozzájárulás – a svájci kormány által finanszírozott, 22 milliárd forint értékű program – keretében 1 millió svájci frank (kb. 170 millió forint) áll majd rendelkezésre 2010 tavaszától kisebb projektek finanszírozására. Ezek kiválasztásánál fontos szempont, hogy egy speciális probléma megoldásához járuljanak hozzá, és hogy csökkentsék a gazdasági és társadalmi különbségeket a dinamikus városközpontok és a külterületek között.

Már meglévő vagy új együttműködések támogatására egyaránt van lehetőség magyar és svájci intézmények, városok, önkormányzatok és megyék/kantonok között. A rendelkezésre álló összeg egy kisebb részét olyan intézmények és civil szervezetek közötti együttműködés elősegítésére fordítják, amelyek a társadalmi párbeszéd előmozdításáért dolgoznak.

A projektek általában tízezer és százezer svájci frank (megközelítőleg 1,7–17 millió forint) közötti összeghez juthatnak körülbelül egy-két éves időtartamon keresztül. A programoknak nonprofit jellegűnek kell lenniük, és a lehetséges jelöltek képességeit, szerkezetét kell erősíteniük. A svájci partnernek saját tudását, know-how-ját is hozzá kell adnia a projekthez, és kérheti az ennek kapcsán felmerülő költségei megtérítését. Az együttműködő partnereknek (akár svájciak, akár magyarok) a teljes költség legalább tíz százalékát maguknak kell állniuk.

Svájc már a 90-es években is támogatott közép-európai partnerségi projekteket. Magyarországon például a hulladékkezelés, tűzoltóságok vagy az önkormányzat lakossági szolgáltatásainak megszervezése került támogatásra. Svájc már akkor felismerte, hogy nincs egy olyan átfogó szövetség vagy képviselet Magyarországon, amely az önkormányzatok többségét képviselné. Helyette hét nagy szövetség látja el a különböző politikai érdekképviseleteket, ezek: a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége.

A Svájci Hozzájárulási Prog ramiroda körülbelül egy évvel ezelőtt felmérést készített a partnerségi alapokról, amelyben ezek a szövetségek is részt vettek. Most elérkezett az idő, hogy a szövetségek mozgósítsák tagjaikat, átgondolják a már meglévő partnerségeiket vagy egy új létrehozásának a lehetőségét, és hogy innovatív projektekkel indítsák az új évet!

A Svájci Hozzájárulás weboldalán: www.swiss­contri bution.admin.ch/hungary még több információhoz juthat a svájci–magyar együttműködési programról. A lehetséges svájci partnerek hosszú listáját is ezen a weboldalon találja meg a Links/Swiss Partners/Special allocations alatt. A Svájci Hozzájárulási Programirodának a következő e-mail címre írhat: Budapest@sdc.net.