A fogyasztók érdekvédelmével, az elfogadható árú energiaszolgáltatás biztosításával magyarázta Neelie Kroes versenyügyi biztos a döntést, amelyet a GDF Suez – a kínos jogi eljárást elkerülendő – elfogadott.

A magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező cég (a Pécsi Vízmű kapcsán a helyi önkormányzattal alakult ki komoly vitája) a brüsszeli hatóság szerint húsz évre lefoglalta magának a gázvezetékek és cseppfolyósgáz-tározók kapacitását, nem hagyván teret riválisok megjelenésének, aminek révén megakadályozta az árversenyt is. Vizsgálata során az Európai Bizottság illetékes hivatala úgy találta, hogy a GDF Suez visszaélhetett piaci helyzetével, s ezzel uniós jogot sérthetett. A konzultációk után a francia vállalat belement abba, hogy visszavonul uralkodó helyzetéből, s átenged kapacitásokat másoknak.

A megállapodás értelmében a GDF Suez mihamarabb 10 százalékkal csökkenti részesedését a szállítási, tározói kapacitásokban, s 2014-ig 50 százalék alá mérsékli azt, majd e szintet 2024-ig nem lépi át. Az alku nyomán a társaságot nem sújtják büntetéssel, s nem is kell elismernie, hogy visszaélt volna piaci erejével. A GDF Suez egyébként a német E.ON és RWE után a harmadik vezető energiatársaság, amelynek meg kellett hátrálnia az uniós bizottsági nyomás elől, s engednie a piaci részesedéséből a fogyasztóknak – a remények szerint – árelőnyt hozó verseny kibontakoztatása érdekében.