Harmincegymillió eurót – mai értéken csaknem tízmilliárd forintot – fizetett ki szabálytalanul offshore cégeknek 2005-ben a Magyar Telekom macedón és montenegrói leányvállalata, s ennek érdekében a cégek vezetői több szabálytalanságot is elkövettek – áll abban a jelentésben, melyet a cég auditbizottsága tegnap nyújtott át az igazgatóságnak. A White and Case ügyvédi iroda vezetésével készült vizsgálat megállapításai súlyosak, noha az ügyet ismerőknek sok új információt nem adnak – viszont már hivatalos papír is van róla, hogy sok minden nem stimmelt a balkáni ügyletek körül. A végleges jelentés elkészítésével azonban nem kerül pont a csaknem négy éve tartó ügy végére: a vizsgálatok miatt ugyanis a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, számos más országban is eljárások zajlanak az ügyek miatt, s elvileg a Magyar Telekom is tehet jogi lépéseket – noha ez szakértők szerint nem valószínű.

A szövevényes ügyből 2006-ban lett botrány, amikor a Magyar Telekom könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers nem írta alá a cég 2005-ös évről szóló beszámolóját, mondván, két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. Míg Magyarországon korrupciót emlegettek a „jól értesültek”, addig a két érintett országban arról cikkeztek a lapok, hogy az ottani távközlési vállalatok magyar vezetői alibi szerződések segítségével csapolják meg a céges kasszákat. A macedón szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség végül négy személy ellen emelt vádat 2008-ban, akik közül hárman korábban a Magyar Telekom-csoportnál dolgoztak. A vád szerint elkövették a „hivatallal és felhatalmazással való visszaélés” bűncselekményét, amikor a Chaptex Holdings Ltd.-vel kötöttek öt tanácsadói szerződést, amelyek esetében nem volt szándék és szükség ellenszolgáltatásra. Az óvatos ügyészi megfogalmazás mögött két vád: a sikkasztás vagy a korrupció húzódhat meg.

A cég 2006 februárjában belső vizsgálatot indított, amellyel az amerikai ügyvédi irodát bízta meg. A feladat az volt, hogy kiderítsék: a Magyar Telekom-csoport ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek az USA jogszabályaiba vagy a társaság belső szabályozásaiba ütköznek. Előbbi azért fontos, mert a Magyar Telekom részvényeivel a New York-i tőzsdén is kereskednek, azaz az USA törvényei vonatkoznak a cég üzletvitelére – különösen az értékpapír- és tőzsdefelügyelet szabályai.

Az ügy kirobbanásakor még hétszázmillió forintos nagyságrendű kifizetések álltak a figyelem központjában, ám a vizsgálat több hasonló, vitatható szerződést is talált, amelyek miatt a cég igazgatósága ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot: végül a montenegrói cégnél hétmillió euróra, míg a macedón leánynál 24 millió euróra nőtt a vitatott kifizetések összege.

Az ügyben A Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya 2007 májusában indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt. A nyomozás szerint négy, a Magyar Telekom montenegrói akvizíciójával, valamint a montenegrói leányvállalatok működésének átalakításával összefüggésben kötött tanácsadói szerződés alapján 7,35 millió eurót utaltak a tanácsadást végző társaságoknak. A fokozott ügyészi felügyelet mellett folytatott nyomozást a hatóság 2008. május 20-án megszüntette, mivel a szerződésekben szerepet vállaló magyar állampolgárokkal szemben a hűtlen kezelés és a vagyonkezelési kötelezettség szándékos megszegése, valamint a vagyoni hátrány okozása nem volt megállapítható.

Ez utóbbi valóban így is lehet, hiszen a vizsgálat szerint „a szerződések egy része szabályozási vagy más, a macedón kormánytól megszerzendő előny céljából került megkötésre. A Magyar Telekom, illetve érintett leányvállalatai megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján”. Vagyis, korrupcióról lehet szó. Erre utal az a mondat is, amely szerint „nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését” szolgálták a kiadások.

Egy másik mondat szerint: „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek”. A jelentés utal arra, hogy a szabálytalan szerződéseket a cégvezetők egy kisebb csoportja kötötte, s arra is, hogy ma már nem megállapítható, kinél, vagy kiknél landoltak az offshore cégekhez utalt pénzek, de azt kiemelték: nincs bizonyíték arra, hogy kormányokhoz, vagy politikai pártokhoz kötődő személyek lettek volna a haszonélvezők.

A vizsgálatot végző ügyvédi irodának egy sor személyiségi jogi beleegyezést kellett beszereznie az érintettektől, mielőtt betekinthetett a Magyar Telekom és leányvállalatai dokumentumaiba – ez pedig kellő időt adhatott azon vezetőknek, akiknek volt rejtegetnivalója, hogy el tudták tüntetni a bizonyítékokat. A jelentés erről szól is, méghozzá a bizonyos személyek kifejezést használja, ami azt jelenti: a vizsgálók tudják, kik tüntettek el bizonyítékokat, vagy dokumentumokat másítottak meg.

A jelentés szerint egyértelművé vált, hogy a szerződések megkötésekor megkerülték a cég belső ellenőrzési rendszerét, hamis és félrevezető társasági dokumentumokat hoztak létre, elmulasztották átvilágítani a szerződő partnereket és egy sor más szabálytalanságot követtek el.

A korábbi vezetők felelősségére utal az a megállapítás, amely szerint bizonyítható, hogy a társaság jelenlegi vezetői és igazgatósági tagjai nem sértettek szabályokat. Azaz, összevetve a más megállapításokkal, legalábbis feltételezhető, hogy a korábbiak igen.

logh András nemzetközi kapcsolati igazgató és több más vezető sem. Őket, mint hírbe hozottakat, kerestük, de egyedül Straub Eleket és Pásztory Tamást értük el, akik nem kívántak nyilatkozni. Az ügyet ismerők szerint hazánkban már aligha lesz büntetőügy a dologból: az NNI nem talált fogást a történteken (jogászok szerint nehezen büntethető hazánkban az, ha valaki egy harmadik országban követ el gazdasági bűncselekményt) míg a Magyar Telekom eddig nem tett feljelentést. A cég szerint folyamatosan vizsgálják a társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket

A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen személy bejelentése alapján vizsgálja: felmerül-e bárki büntetőjogi felelőssége amiatt, hogy a vitatott szerződések értékének eddig csaknem duplájába került a vizsgálat, amely során a nyomozóhatóság szerint megsérthették egyes alkalmazottak személyes adatait