Akár a sumérok sörfőzését is biotechnológiának tekinthetnénk, azonban a fogalmat ma megjelenítő iparág, a rekombináns DNS-technika megjelenésétől, azaz az 1970-es évek végétől datálódik. Az amerikai Genentech ekkor állított elő humán inzulint ezzel a módszerrel, baktériumok segítségével. A biotechnológia kifejezés, valamint az első definíció megalkotása egyébként a magyar mérnök-politikus, Ereky Károly nevéhez fűződik. Ereky a biotechnológia (német: Biotechnologie) kifejezést egy 1918-ban tartott előadásában használta először, valamint az első publikáció is az ő nevéhez fűződik. Ennek megfelelően világszerte Ereky Károlyt tekintik a biotechnológia atyjának.

A biotechnológia mára a világ egyik húzóágazata lett. Amerika mellett Európa is hatalmas anyagi és szellemi forrásokat koncentrál a kutatásokra. Svájc az ötödik legjelentősebb biotechnológiai telephelye Európának – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Svédország mögött – 229 biotechnológiai vállalattal. Az ágazat öt biotechnológiai és orvostechnikai klasztert fog össze: a Bio-Valley-t Basel környékén, a Zurich Mednetet Zürich környékén, a Medizinal-Clustert Bern környékén, a BioAlpst a Genfi-tó környékén és a Biopolo Ticinót Tessinben. A Swiss Biotech Report 2008-as összesítése szerint a világgazdasági válság ezt az ágazatot nem sújtotta az alpesi országban. Sőt, éppen a dinamikus fejlődés a jellemző. 2006 és 2008 között az alkalmazottak száma 15,5 ezerről 18 ezerre nőtt, ami 15,9 százalékos bővülést jelent. Az ágazat bevétele 2008-ban 8,7 milliárd svájci frank volt, ami hét százalékkal haladja meg az előző évit. A fejlődés másik bizonyítéka, hogy tavaly tizenegy újabb biotechnológiai céget alapítottak az országban.

A Swiss Biotech az öszszesítésnél nem vette számításba az egészségügy terén érdekelt biotechnológiai vállalkozásokat, már pedig ezen a téren különlegesen erős ez az ország. A bázeli közpon- tú Roche például világszerte nyolcvanezer embernek ad munkát. A tavaly 45,6 milliárd frank árbevételű cég a további bevételeket megalapozó kutatás-fejlesztésre kilencmilliárd frankot fordított 2008-ban. A Roche biotechnológiai terápiái első sorban az onkológia és reumatoid arthritisz területén adnak új reményt a betegeknek. A svájci cég daganatok érképződését gátló bio ló gi ai kezelése áttörést jelent az onkoterápiában, és már a tüdő-, emlő-, vastagbél- és veserákban nyújt célzott segítséget a betegeknek. A cég jelenleg is több mint ötven gyógyszerkutatási programot visz.

A biotechnológiai iparra általánosan jellemző, hogy hatalmas összegeket fordítanak kutatásra. Például azért, mert 100 ezer kémiai úton szintetizált molekula közül csupán egyetlenegyből lesz a gyógyszertárakban kapható hatóanyag.

Svájci Nobel-díjasok

Az alpesi ország számos kiváló tudóssal büszkélkedhet. Kémiai Nobel-díjat kapott például Alfred Werner, Paul Karrer, Vladimir Prelog, fizikait Heinrich Rohrer és Kurt Wüthrich. Az orvosi Nobel-díj nyertesei között szerepel Emil Theodor Kocher, Paul Hermann Müller, Walter Rudolf Hess, Tadeus Reichstein, illetve az idei budapesti World Science Forumon is előadást tartó Werner Arber. Georg Köhler 1984-ben nyerte el az orvosi Nobel-díjat a dán Niels Kaj Jerne-vel együtt – mindketten a Roche baseliközpontjában kutattak. 1987-ben kapta ugyanezt az elismerést a japán Susumu Tonegawa, ugyancsak a Roche-központban végzett kutatásaiért. (Mindhármukat a monoklonális antitestek kutatásáért tüntették ki.)

Irodalmi Nobel-díjas Carl Spitteler. A Nobel-békedíj kitüntetettje Henri Dunant, Charles Albert Gobat, Élie Ducommun, illetve a genfi központi Nemzetközi Vöröskereszt – utóbbi háromszor kapta meg ezt az elismerést.

Svájcban 229 biotechnológiai vállalat működik