A fény gyógyító ereje
A napfény jótékony hatásáról – különösen így tél elején – senkit sem kell meggyőzni. Ki ne érezte volna, hogy egy napsütéses reggelen sokkal frissebben ébred, szívesebben teszi a dolgát, mint egy borongós hajnalon? De az is köztudomású, hogy a napfény nemcsak a kedélyünkre hat: segít például a sebek gyógyulásában, a hámsejtek regenerálódásában, de akár az anyagcserében is. A napfény jótékony hatásával egyébként már az ókori egyiptomiak és a görögök is tisztában voltak, és igyekeztek ezt mesterséges körülmények között is létrehozni: a kor technikai szintjéhez igazodva a görög He lio po lis szentélyeinek falába például színes prizmákat építettek és a kristályokon megtört fény erejével gyógyították a betegeket.
Bár a fényterápiának még nem létezett tudományos magyarázata, gyógyító hatása annyira egyértelmű volt, hogy a görög, római és arab orvosok saját praxisukban is igyekeztek azt alkalmazni. A prizmáktól hosszú út – és csaknem kétezer év – vezetett az első olyan készülékig, amely már mesterséges napfényt tudott előállítani: a dán Niels Ryberg Finsen a bőrtuberkulózis egy típusában szenvedő betegeket kezelt elsőként ezzel a készülékkel, és eredményeiért 1903ban meg is kapta az orvostudományi Nobeldíjat.
A későbbiekben több magyar kutató is felfedezte a fényben rejlő lehetőségeket: például azt, hogy miként lehet alacsony energiájú lézersugárzással felgyorsítani a sebek gyógyulását vagy csökkenteni az égési sérülések fájdalmát. A nyolcvanas évek elején Fenyő Márta bio fi zi kus és lézerspecialista fejlesztett ki egy olyan eszközt, ami különleges lencsékkel polarizált fényt állít elő. A később Bioptron névre keresztelt fényterápiás készülék a sejteket stimulálja: például javítja az anyagcserét, a bőrszövetek károsodásánál elhalványul a heg vagy csökken az ízületi fájdalom. Különösen a lábszárfekély vagy a felfekvések esetén alkalmazzák sikerrel, de ma már állandó kelléke a szépségszalonoknak, kozmetikai stúdióknak is.
A találmány azonban – ahogy az lenni szokott – Magyarországon nem talált kellő érdeklődésre. Az eredetileg Evolite néven született lámpára Fenyő Márta a nyolcvanas években hiába keresett gyártókat, a szocialista gyárak vagy nagyvállalatok nem láttak benne fantáziát. Felkeltette viszont a svájci Bioptron AG vezetőinek figyelmét, akik a Licencia Külkereskedelmi Vállalaton keresztül megvették a szabadalmat (akkoriban még a találmányok adása-vétele is állami cégeken keresztül zajlott).
A svájci cég amúgy is hasonló területen tevékenykedett, így aztán ők lettek a névadók: a feltalálót bevonták a további fejlesztésekbe, majd megkezdték a sorozatgyártást. A ma már világszerte ismert név is tőlük származik, még ha a Bioptron AG ma már eredeti formájában nem is létezik. A készülékre (és a cégre) ugyanis a brüsszeli Fiatal Feltalálók Konferenciáján a kilencvenes évek közepén felfigyelt Philip Zepter, a ha sonló nevű vállalat tulajdonosa, aki cégestől meg is vette azt. 1996 óta már a Zepter forgalmazza a fényterápiás eszközt – köztük „szülőhazájában”, Magyarországon is. A különféle nagyságú készülékekből világszerte 20 millió darabot adtak el, és a fejlesztés tovább folyik: növelik például a lámpa felületét is, hogy minél nagyobb területre jusson el a fény gyógyító ereje.
