Miközben Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterek az európai szuperfelügyeletek felállításáról döntöttek, itthon a magyar pénzügyi szféra ellenőrei saját hatáskörük bővítése mellett álltak ki. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) konferenciáján Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról beszélt, hogy a magyarországi lépések összhangban vannak az európai kezdeményezésekkel. A hazai pénzügyi rendszer nem túlszabályozott – jelentette ki, majd hozzátette, hogy erősíteni kell a felügyelet függetlenségét és erejét az intézményi kockázatok csökkentésére.

A jegybankelnök szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a makroszintű kockázatok figyelemmel kísérésére és mérséklésére, amelyhez megfelelő eszközöket kell biztosítani az MNB számára. A pénzügyigazdasági válság rávilágított arra, hogy a jegybankok hatáskörét növelni kell, a krízis egyik oka ugyanis éppen az volt, hogy sok országban a felügyeleti szervek nem működtek együtt kellőképpen – tette hozzá. Példaként említette Belgiumot, Írországot és Németországot, ahol a felügyeletek jegybankba olvasztását tervezik.

Simor szerint Európában szinte példátlan az a helyzet, amely jelenleg Magyarországon van, vagyis hogy a jegybank nem vesz részt a pénzügyi felügyelet irányításának munkájában (rajtunk kívül még Luxemburgban és Máltán működik ilyen rendszer), ezen azonban változtat a Pénzügyi Stabilitási Tanács létrehozása. A testület, amelynek a jegybank és a felügyelet elnöke mellett a pénzügyminiszter is tagja lesz, koordináló szerepet kap, és stratégiai iránymutatást ad a jövőbeli felügyeleti rendszert illetően, illetve javaslatokat tehet a vonatkozó jogszabályok módosítására.

A tanács felállításán kívül azonban még több olyan javaslat is van a parlament előtt, amely plusz eszközöket ad az MNB és a PSZÁF kezébe – emlékeztetett Simor. Fontosnak nevezte például annak a módosítónak az elfogadását, amely lehetővé tenné, hogy a jegybank ideiglenesen felfüggessze (legfeljebb 120 napig) vagy megtiltsa olyan termékek forgalmazását, melyek rendszerszintű kockázatok kialakulásához vezethetnek. (Példaként említette az olyan megoldásokat, amikor japán jenalapú jelzáloghitelből távol-keleti részvények vásárlására ösztönzik az ügyfeleket.)

A jegybankelnök azonban további jogosítványokat is szükségesnek tart. Ilyen lehetne az, ha egy magyarországi pénzintézet bajba kerül, és az államtól segítséget kér, akkor lehetőség legyen a menedzsment, illetve a tulajdonosok jogainak korlátozására, sőt az arra alkalmatlan banki vezetők elmozdítására posztjukról.

Farkas Ádám, a pénzügyi felügyelet elnöke előadásában azt hangsúlyozta: szükség van a magyar pénzügyi felügyelet átalakítására, de nem az a fontos, hogy a PSZÁF beolvad-e az MNB-ben, vagy továbbra is önállóan működik a két szervezet, hanem az, hogyan tud a hazai rendszer megfelelni az öt legfontosabb kritériumnak. Ezek: a függetlenség, az átláthatóság és számonkérhetőség, a hatásosság és hatékonyság, a makro és mikro megközelítések összehangolása, illetve a kríziskezelés.

Az elnök szerint ezekből jelenleg csak az átláthatóság és a számonkérhetőség teljesül maradéktalanul. A felügyelet ugyan szakmailag független, működésében azonban nem, és ez a hatékonyság és a hatásosság területén gondokat okoz. A PSZÁF és az MNB nem megfelelő együttműködésén azonban Farkas szerint segít majd a stabilitási tanács létrehozása. A többi feltétel teljesüléséhez pedig azok, a szintén a parlament előtt lévő módosítók járulnak hozzá, melyek növelik a felügyelet függetlenségét és bővítik lehetőségeit.