Nagyító alatt a pénzügyi felügyeleti jogosítványok
– Arcpirító lenne, ha nem tudnánk megállapodni a pénzügyi piacok szabályozásáról és felügyeletéről egy ilyen méretű válság után – ezzel a derűlátónak éppen nem nevezhető megjegyzéssel sétált be szerdán reggel az Európai Tanács épületébe az uniós soros elnökségét adó Svédország pénzügyminisztere, Anders Borg. A légkör pedig eleve nem volt vidám: októberről decemberre kellett halasztani a döntést a felügyeleti rendszerről, mert a britek akkor megakadályozták az előrelépést.
A vita lényege: mekkora hatalmat adjanak az új intézményeknek, azok beleszólhatnak-e a nemzeti kérdésekbe, hogyan szavaznak a tagok, a nézeteltérések esetén ki mondja ki a végső szót.
Az Európai Bizottság az utóbbi hónapokban a de Larosiere-csoport javaslataira hagyatkozott, amely abból indult ki, hogy a politikai megosztottság miatt nem lehetséges egységes európai pénzügyi felügyeletet létrehozni. A bizottság ezért csak addig ment el, ameddig a kompromisszumot lehetségesnek látta.
Az alapötlet szerint az Európai Központi Bank főszereplésével létrehozzák a Rendszerkockázati Tanácsot, amely a pénzügyi stabilitás kérdéseit tekinti át, egyben ajánlásokat tesz. Alá tartoznának a hatóságok a banki, a biztosítói és az értékpapír-piaci tevékenység felügyeletére, a nemzeti felügyeletek munkájának összehangolására.
A hatóságok a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásokat vizsgálnák. Az esetleges eljárás nemzeti szinten indul, de ha a felügyeletek között vita bontakozik ki, akkor az európai hatóság csúcsán lévő bizottság elé kerül az ügy, amely szakértői panelt is felkérhet, hogy a nézeteltérést szakmai alapon rendezzék. Ha valamely ügyben mégis szavazni kell, akkor általában az egy ország egy voks elve érvényesül. Az esetleges eljárás nemzeti szinten indul, de ha a felügyeletek között vita bontakozik ki, akkor az európai hatóság csúcsán lévő bizottság elé kerül az ügy, amely szakértői panelt is felkérhet, hogy a nézeteltérést szakmai alapon rendezzék.
Ha valamely ügyben mégis szavazni kell, akkor általában az egy ország egy voks elve érvényesül. A hatóság kezdeményezheti, hogy a nemzeti felügyelet indítson eljárást, vagy intézkedéseket kérhet, ha úgy találja, a helyi szervek nem az európai szabálykönyv szerint járnak el. Más a helyzet, ha valamely ország a felügyeleti hatóság valamelyikének döntéséről úgy véli, hogy annak eset-
leg költségvetési hatása lehet. Ha például egy több országban is üzleti tevékenységet folytató pénzügyi társaságot esetleg állami segítségben kell részesíteni. A britek azt akarták elérni, hogy ilyen panasz esetén a pénzügyminiszteri tanács elé lehessen vinni a kérdést, ott egyszerű többséggel, az egy ország egy voks alapján dönteni, s ha ez kétszer nem sikerül, akkor viszont az állam- és kormányfők elé kerüljön az eset, ahol teljes egyetértésre lesz szükség. Végül ebben is kompromisszum született.
A késő estébe csúszó szerdai egyeztetésnek sok egyéb témája is volt. A legkínosabb mindenképpen a görög államháztartási hiány meglepetésszerű elszaladása a GDP csaknem 13 százalékáig, azzal együtt, hogy az ország statisztikai hivatala csődöt mondott. Az eurózónatagok pénzügyminisztereinek ülése után Joaquín Almunia pénzügyi biztos ki is fejtette, hogy az egyik feltétel, amelyet Athénnak mindenképpen teljesítenie kell, a statisztikai rendszer helyreállítása.
De sok egyéb feltétel is várható: az új görög szocialista kormánynak januárban új jelentést kell készítenie, pontos menetrenddel a deficit csökkentésére, felsorolván a reformintézkedéseket a nyugdíjrendszer átalakításától a közintézmények hatékony működtetéséig. Ám jelenleg a piacokat nyugtatni kell, hogy Görögországot nem fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, mint az eurózóna elnöke meg is tette. A Moody's hitelminősítő szerdán elemzést tett közzé, amelyben felvetette: hosszabb távon a görög gazdaság teljesítménye igenis felveti a hitelképesség súlyos kérdését.
Magyarország már a válság kezdete előtt közös felügyeleti rendszert javasolt, s ez a megállapodás egy nagy lépés ebbe az irányba – jelentette ki Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki szerint az új rendszerben a magyar felügyelet is foglalkozni tud olyan ügyekkel, amelyekkel jelenleg nem. A vitás kérdések jobban rendezhetővé válnak, tette hozzá.
