Hajszál választja el az ingatlanszakmát a bűnözéstől - állítja Békési Béla, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének elnöke, aki éppen ezért tartaná nagyon fontosnak a szakma gyakorlásának törvényi szintű szabályozását. Bár az elmúlt időszakban több miniszteri rendelet is napvilágot látott, az alapvető kérdésekre még mindig nem sikerült választ találni.

- Szakmai egyeztetések híján ezek a jogszabályok aligha lehetnek többek egyszerű ötletelésnél - véli Békési. - Erre utal az is, hogy többségüket a kihirdetés után alig néhány héttel módosítják. Máskor meg semmiféle újdonságot nem tartalmaznak - teszi hozzá. Az ingatlanközvetítők jegyzők alá rendelése például az aktuális helyzetet rögzítette.

Ráadásul nem több formalitásnál, mivel a szakmai névjegyzéket nem pótolja. A közelmúltban megszűnt a Pénzügyminisztérium hét évvel ezelőtt életre hívott, később a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által karbantartott, önkéntes regisztráción alapuló listája is. Így most legfeljebb a szakmai szervezetek által összeállított félhivatalos listákon nézhetnek utána az ingatlantulajdonosok az ajtajukon kopogtató öltönyös ember reputációjának. Jelenleg bárki kiadhatja magát ingatlanközvetítőnek, illetve értékbecslőnek, hiszen hivatalos nyilvántartás nélkül lehetetlen ellenőrizni a bemondott adatokat.

Az álközvetítő pedig könnyűszerrel tarthat terepszemlét egy rabláshoz. A lakás bejárásakor készült felvételek kiválóan alkalmasak az értékek feltérképezésére, a feltárt adatok, illetve a tulajdoni lap pedig fiktív adásvételi szerződések megkötését is lehetővé teszik. Egy idősebb vagy óvatlan ember könnyen bűncselekmény áldozatává válhat.

Nem sokat változtat ezen az önkormányzati miniszter legújabb rendelete, amely adótartozási igazoláshoz, illetve szakmai képesítéshez köti az ingatlanközvetítők és értékbecslők üzletszerű ténykedését. A hivatalos regisztráció továbbra sem kötelező. A rendelet ráadásul semmiféle szankciót nem tartalmaz a szakmai normákat megszegőkkel szemben, így visszatartó ereje sincs.

- Olyan ez a szakma, mint a foci meg a házibuli: mindenki ért hozzá, és már mindenki összejött mindenkivel. Szinte minden minisztérium alkotott már rendeletet az ingatlanszakmáról, így az önkormányzati, a földművelési, a pénzügyi és az igazságügyi tárca is. Viszont nincs saját kamarája és felügyelő szervezete - ecseteli a szakma gazdátlanságát Békési Béla. Pedig ráférne a segítség. Az elmúlt évben az ingatlanközvetítők fele felfüggesztette vagy végleg befejezte ténykedését. Ez részben örvendetes, hiszen számos felkészületlen szerencsevadász volt köztük, akik az ingatlanközvetítésben csak a gyors meggazdagodást látták. A bukottak között azonban akadnak régi ingatlanosok is, akiket a válság és a tisztázatlan működési feltételek lehetetlenítettek el.

A jogkövető magatartás továbbra sem kifizetődő. A rendesen adózó, irodát fenntartó és tisztes jutalékkal dolgozó szakmabeliek ebben az évben jobbára csak az éhkoppot nyelték, hiszen háromszor annyi munkával legfeljebb negyedannyi bevételre tettek szert. A jövőre bevezetendő vagyonadó aligha segít rajtuk, hiszen a polgárok többsége a legnagyobb ellenzéki párt ígéretében bízva nem is számol ezzel a tétellel. - Túl sok a bizonytalanság az ingatlanadó körül ahhoz, hogy a szakma nagy reményeket fűzzön hozzá - véli Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke.

Pedig az adó folyományaként létrejövő ingatlankataszterrel nemcsak a szűk szakma, hanem a döntéshozók is sokat nyernének. Az ingatlanközvetítők helyzetével kapcsolatban Mehrli árnyaltabban fogalmaz, de ő is sürgetőnek tartja a működés körülményeinek szabályozását.

Az ingatlan-értékbecslő szakmát most az tartja leginkább izgalomban, hogy néhányan bíróság előtt állnak: több százmillió forintot követelnek tőlük. A bankok ugyanis velük szeretnék megfizettetni a bedőlt hitelekből származó kárt. Ehhez részben az évekkel korábban kötött együttműködési szerződések szolgáltatnak jogalapot, amelyben az értékbecslők - természetesen pénzintézeti nyomásra - vállalták, hogy az általuk felértékelt ingatlant a hitel felmondásakor értékesítik, illetve ennek sikertelensége esetén a hitelfedezeti értéken megvásárolják.

Csakhogy megtörténhet, hogy az öt éve drágán épült luxusház vagy egy korábban prosperáló ágazathoz tartozó, ám időközben csődbe ment üzem ingatlana ma töredék áron se kell senkinek. A bankok az értékbecslőn próbálják behajtani a veszteséget. Akár százmilliókat is. - Ez sajátosan magyar gyakorlat - mutat rá Mehrli Péter. - Külföldön a fedezeti ingatlanokat időről időre újrabecsültetik, éppen a piaci folyamatok változása miatt. Az ingatlanok értéke ugyanis nem időtől, tértől és gazdasági hatásoktól független örök érték. Furcsának gondolja, hogy tíz- vagy éppen százmilliókat kérnek attól, akinek korábban egy lakás értékbecsléséért 20-50 ezer, az ipari ingatlanért pedig félmillió forintot fizettek.