A bizonytalanságot fokozta, hogy az 59 milliárd dolláros adóssághegyet maga előtt görgető DW reorganizációjáról és az adósságkezelés mikéntjéről hivatalos információk híján csak találgatni lehetett. Az mindenesetre nyugtatóan hatott a nemzetközi piacokra, hogy az emírségek központi bankja jelezte, szükség esetén biztosítja a megfelelő forrásokat a dubaji bankrendszer számára. A legnagyobb emírség, Abu-Dzabi pedig kijelentette: támogatni fogja a megszorult dubaji vállalatokat. Igaz, szelektíven, kedve és érdekei szerint. Megfigyelők biztosak abban, hogy a segítség nem önzetlen, s a "nagy testvér" politikai tőkét fog kovácsolni Dubaj krízishelyzetéből, és növelni fogja befolyását a szomszédos emírségben.

A piacon egyre többen hisznek abban, hogy a dubaji adóssághalasztásnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Voltaképpen elszigetelt jelenségről van szó, amelyet erősen túlreagáltak a pénz- és tőkepiacok. Ennek megfelelően az ázsiai tőzsdék felfelé korrigáltak, míg Európa vezető börzéin a befektetői étvágyat alaposan elrontó dubaji hírek az általános kockázatkerülés irányába hatottak, amit a bankszektor sínylett meg. Az irányt megszabó hírek hiányában a tőzsdeindexek
0,5-1 százalékos mínuszban mozogtak a hétfői kereskedés során.

Az európai bankszektor befektetői megítélésén mindenesetre javított, hogy kiderült: elsősorban az emírség pénzintézetei hitelezték Dubaj gigantikus ingatlanberuházásait, így - néhány brit nagybankot leszámítva - ők juthatnak késéssel a pénzükhöz. Merthogy a DW előbb-utóbb törleszteni fog. A kormány viszont nem túl elegáns módon kihátrált saját vállalata mögül. Abdulrahman al-Saleh, a dubaji pénzügyminisztérium első embere kifejtette: a cég és az állam egyaránt önálló, szuverén egységnek tekintendő, ennélfogva Dubaj nem vállal anyagi felelősséget a DW tartozásai miatt. A hitelezőknek jobban meg kellett volna nézniük, mire adják a pénzüket - tette hozzá. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint Saleh mondatai csak fokozzák a bizonytalanságot a piacon.