December 9-én elnök nélkül maradhat az Állami Számvevőszék, miután az Országgyűlés elnökjelölésre hivatott nyolcfős albizottságában a múlt héten megint összeveszett a Fidesz és az MSZP. A bizottság elnöke, a szocialista Kovács Tibor szerint partnerük kompromisszumképtelen, hiszen nem hajlandó tárgyalni az alelnöki posztok betöltéséről. Tállai András, a Fidesz képviselője szerint viszont a szocialisták nem hajlanak az egyezségre, hiszen Kovács Árpád mandátumának meghosszabbításáról megállapodás születhetne, lehetne az ÁSZ-nak elnöke, ha a partnerük nem erőltetné feleslegesen az alelnökök kérdését. A felek azóta nem ültek le egymással beszélgetni, és egyelőre úgy tűnik: nem is fognak.

Kovács Árpád a parlamenti páholyban

A számvevőszék persze elnök nélkül is működhet, folytathat ellenőrzéseket, a munkát azonban megnehezíti az első számú vezetők teljes hiánya. Alkotmányosan és jogilag mindenképpen abszurd helyzet jön létre: az ÁSZ-t ugyanis hivatalosan az elnök képviseli, és csak neki van joga felszólalni a parlamenti üléseken. Ez leginkább azonban csak a költségvetési elszámolás, a zárszámadás országgyűlési tárgyalásakor érdekes, a következő pedig csak jövő ősszel esedékes. Valójában miután a szervezetnek 2001 óta nincsenek alelnökei, a működési szabályokat kényszerből úgy állították fel, hogy akkor is folyhasson a munka, ha az elnök épp szabadságon vagy külföldi szakkonferencián van. Vagyis kevés olyan, a működés szempontjából valóban fontos és kritikus kérdés van, amiről csak az elnök dönthet. Az egyik ilyen a számvevők és a vezetők kinevezésének és felmentésének ügye - ez az elnök jogköre. Nélküle nem lehet új számvevőt felvenni (vagy a régit más munkahelyre "elengedni"). Ez néhány hét elnökhiány esetén nem probléma, féléves időszakban azonban már kellemetlen lehet, ám az ÁSZ ettől még nem áll le.

Az igazán kritikus kérdés az ellenőrzési terv elfogadása - a következő évi ellenőrzések alapját jelentő menetrendet az elnök írhatja alá, és senki más. Kész szerencse, hogy a terv általában december elejére elkészül, így Kovács Árpádnak módja lehet azt aláírni, ha úgy gondolja. A dilemma az, hogy most a számvevők demonstrálják-e, hogy kell elnök, vagy módot adnak arra, hogy a döntést tavasszal hozza meg a parlament. Ha ugyanis van ellenőrzési terv, az alapfunkciók ellátása biztosított, ami jobbára a Fidesz álláspontját igazolja. Ha az elnök nem írja alá a tervet, akkor az MSZP álláspontját igazolja - bár kétségtelen tény, hogy a Fidesz ekkor is mondhatja azt, hogy rajtuk nem múlna a dolog, hiszen Kovács Árpádot ők minden egyéb feltétel nélkül újraválasztanák.

A helyzet az ellenzéki pártnak kedvez: ha van ellenőrzési terv, és most nem választ a parlament ÁSZ-elnököt, a Fidesznek esélye van arra, hogy saját jelöltjét ültesse a posztra jövő tavasszal, az új Országgyűlés megalakulását követően. Ha most választanak, akkor Kovács Árpád nekik köszönheti mandátumának meghosszabbítását - így a párt akkor is számára megfelelő elnököt tudhat az ÁSZ élén, ha nem szerez kétharmados többséget jövőre.

A szocialisták számára Kovács Árpád ugyanis nem volt ideális jelölt. Állítólag azon gondolkodtak, hogy Fazakas Szabolcsot jelölnék a posztra, aki 2004 és 2009 között az Európai Parlament költségvetés ellenőrzési bizottság elnöke volt, ám az MSZP rossz szereplése miatt már nem jutott mandátumhoz az uniós törvényhozásban. Az azonban hamar kiderült, hogy a Fidesz nem támogat egy, a szocialistákhoz ennyire köthető jelöltet. Fazakas azonban már bizonyosan nincs versenyben, hiszen Bajnai Gordon őt jelölte az Európai Számvevőszék új magyar tagjának.

Felmerült még Lóránt Zoltán, az ÁSZ önkormányzati és területi ellenőrzésért felelős főigazgatója (aki alelnökök híján a második szintű vezetői vonal tagja most a szervezetben) esélyes utódként. Igaz: Lóránt karrierje is köthető valamelyest az MSZP-hez, hiszen 1996-ban, a Horn-kormány alatt nevezték ki a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárává (évtizedes közigazgatási múlttal a háta mögött), ahonnan a kormányváltást követően nem sokkal, 1999-ben ment át az ÁSZ-hoz.

Az MSZP valóban utolsó lehetőségként dobta be a jelenlegi elnök mandátumának meghosszabbítását, és nem véletlenül szabta feltételül, hogy alelnököket is választani kellene mellé. A szocialisták szemében ugyanis Kovács Árpád nem teljesen "megbízható". Az elnök ugyanis, akit még az MSZP-SZDSZ kétharmados többségének idején, 1997-ben választottak meg erre a posztra, "gyanúsan középen áll". Az ÁSZ az elmúlt tizenkét évben ügyelt arra, hogy lehetőleg kimaradjon a pártcsatározásokból, ellenőrzéseinek eredményei ritkán adtak muníciót akár egyik, akár másik oldalnak arra, hogy az ellenoldalra rábizonyítson korrupciós vádakat. Az MSZP a 2002-es választási győzelme után nagy erőforrásokat mozgósított, hogy elődjére az ésszerűtlen pazarlás és a pártközeli osztogatás vádját rábizonyítsa, ám ebben a számvevőszék nem igazán volt segítségére. Az ÁSZ nem volt hajlandó túlmenni a számára meghatározott jogi kereteken, ezek pedig nem tették lehetővé, hogy azt vizsgálja: azok a cégek, amelyekkel az állam szerződéseket kötött, valójában tényleg olyan értékű munkát végeztek-e, mint az a megállapodásban szerepelt.

Noha a jogszabályok maradéktalan betartása érték, az is igaz, hogy a számvevők mélyre hatoló nyilaitól nem igazán kellett tartania egyetlen kormánynak sem. Óriási korrupciós botrányokra nem a számvevőszék ellenőrzéseinek nyomán derült fény. Jellemző, hogy a nemrégiben létrehozott Költségvetési Tanács sokkal keményebben ment neki a Bajnai-kabinet 2010-es büdzséjének, mint a számvevők bármelyik korábbi költségvetésnek, köztük azoknak, amelyek a hiány jelentős növelésével jártak. 2007-2008-ban szakértők serege követelt hatékonyabb felügyeletet a költségvetési gazdálkodásban, mondván: az ÁSZ utólagos ellenőrzései nem bizonyultak hatékony fegyvernek. A nyilvánosság előtt mindenki azonnal fel is mentette a szervezetet és vezetőjét, mondván: ennek jogi akadályai vannak.

Az elnök egy idő után már láthatóan nem különösebben ambicionálta, hogy sürgősen alelnököket kapjon az ÁSZ. Megakadályozni ugyan nem tudta volna, hogy neki nem tetsző embereket nevezzenek ki mellé, de úgy tűnt, hogy alelnök nélkül még mindig jobb neki, mint ha számára terhes alelnököket kap.

Az MSZP mindenesetre a bizalomhiány jeleként kötötte a két alelnöki poszt betöltését Kovács Árpád mandátumának meghosszabbításához. A szocialisták azt mondják: azért javasolták, hogy az alelnökök legyenek politikusok, mert a Fidesz 2001 óta az összes szakértőre nemet mondott. Az ellenzéki párt szerint viszont így próbáltak helyet biztosítani az egyik képviselőjüknek - bár arról már a Fideszben nem igazán beszél senki, hogy valójában ők mennyire vették komolyan ezt a javaslatot. Sőt ennek tényét se nagyon ismerik el. A belső egyeztetésekről mindenesetre már két konkrét név is kiszivárgott: Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Latorcai János, a gazdasági és informatikai bizottság KDNP-s elnöke megválasztása már annyira komolynak tűnt, hogy elő is készítették a számvevőszékről szóló törvény megváltoztatását. Abban ugyanis az szerepel, hogy nem lehet ÁSZ-alelnök, aki négy éven át "bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be". A szocialisták szerint módosítani csak Latorcai János miatt kellett volna ezen a passzuson, hiszen ő a KDNP alelnöke is - a Fidesz viszont úgy vélte, hogy a frakcióvezető-helyettesekre is illik a leírás, és emiatt készítették elő a változtatási indítványt.

Azt nem tudjuk, valóban született-e megállapodás korábban a hármas jelölésről. Az MSZP-nél állítják, hogy igen, a Fidesznél egyszerűen nem beszélnek erről. Annyi tény, hogy amikor a szocialisták nyilvánosan is közölték, hogy Kovács Árpádot el tudnák fogadni elnöknek, a Fidesz rögtön igent mondott, és gyorsan elfelejtkezett arról, hogy az MSZP-nek ehhez lett volna még feltétele. A szocialisták csapdában érzik magukat. Ha elfogadják a Fidesz feltételeit, akkor biztosak lehetnek abban, hogy az általuk nem preferált elnök marad, és a Fidesz, ha kétharmadot szerez, két új, akár párthoz rendkívül közel álló alelnököt küldhet mellé. Ha nemet mondanak, és ragaszkodnak az alelnöki jelöléshez, akkor esély van arra, hogy az elnök személyének kérdésébe sem szólhatnak bele.

Kovács Árpád jövő februárban lesz 62 éves. Ha újraválasztják, ha nem, a számvevőszék elnöki székéből mehet nyugdíjba. Az ÁSZ-ról szóló jogszabály értelmében mandátuma lejártát követően az elnök még hat hónapig megkapja a fizetését és az egyéb juttatásokat. Ezenkívül életének végéig használhatja majd az elnöki címet is.

Az ÁSZ elnökének kizárólagos jogkörei

- beterjeszti a zárszámadáshoz készült jelentést a parlamentnek

- kinevezi és felmenti az ÁSZ vezetőit és számvevőit

- jóváhagyja az ellenőrzési tervet, rendkívüli ellenőrzést rendelhet el

- javaslatot tesz az Országgyűlésnek az ÁSZ szervezeti felépítésére

- jóváhagyja az ÁSZ szervezeti-működési szabályzatát

- tanácskozási joga van a parlamenti üléseken (felszólalhat)

- ellenjegyzi a költségvetés (kereskedelmi) hitelfelvételeit

Kényelmes állás a számvevőszék elnökének lenni: a mandátum 12 évre szól, a fizetés és a juttatások a miniszterekével egyenértékűek, mentelmi jog jár vele, és a megbízatásról lemondatni az elnököt szinte lehetetlen - ha nem vállal állást másutt, nem lesz egy párt vagy egy szakszervezet vezetésének tagja, esetleg közeli hozzátartozója (felesége, gyermeke) nem lesz miniszter vagy az ÁSZ vezetője, akkor nem lehet leváltani. A mandátum ezenkívül csak akkor szűnik meg a lejárata előtt, ha az elnök betölti a hetvenedik életévet. A probléma csak az, hogy nehezebb a székbe kerülni, mint a Magyar Köztársaság elnökévé válni. Itt ugyanis muszáj az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását elnyerni, míg a köztársasági elnök megválasztásakor a harmadik fordulóban 50 százalékos többség is elegendő.