Megállapodtunk, de a szerződést még nem írtuk alá – itt tart a tavaly őszi hitelprogram harmadik csomagjának, a Világbank egymilliárdos keretének előkészítése. Ezt a pénzt az eredeti ütemterv szerint 2010 elején hívta volna le a kormány, ám az utóbbi időben nem sokat lehetett hallani róla. Igaz, nem is sürgette az idő a kabinetet, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) által nyújtott, együttesen 19 milliárd eurós keret is biztosította az adósság finanszírozását. Sőt, a legutóbbi két alkalommal már le se hívta az esedékes hitelrészleteket Magyarország, ugyanis a piacról kellő mennyiségű forrást tudott felszívni.

Ennek ellenére nem szakadtak meg a tárgyalások a Világbankkal. Arról azonban, hogy az év elején felhasználjuk az egymilliárd eurót, vagy az IMF-és az EU-hitelekhez hasonlóan biztonsági tartalékba helyezzük a pénzt, csak azt követően lesz döntés, hogy aláírják a szerződést a felek – mondta forrásunk. A Valutaalappal és az EU-val az idén ősszel állapodott meg a kormány, miszerint jövő őszig rendelkezésre áll a fel nem használt keret.

Pont emiatt az tűnik valószínűnek, hogy nem költjük el a Világbank hozzájárulását a hitelprogramhoz, hanem az is a tartalékot fogja gyarapítani –ezzel is megkönnyítve az új kormány dolgát, ha új erőre kapna a válság, s megint bedugulna a nemzetközi hitelpiac.

Ez a vészforgatókönyv, most azonban más hangulat uralkodik: sorra érkeznek a világ pénzügyi központjából, a londoni Cityből a magyar gazdaság kapcsán a hurráoptimizmust sugalló jelentések. Ezekben főként Radoslav Bodys, a Bank of America–Merrill Lynch (BofA–ML) feltörekvő piaci elemzője jár az élen, aki –a többséggel ellentétben – már jövőre növekedést vár a magyar gazdaságtól. Bodys többször is kifejtette, hogy a költségvetését helyrebillentő Magyarország első helyen jöhet ki a válságból, s komoly előnyre tehet szert, míg versenytársai még a hiány kezeléséhez kapcsolódó korrekciókkal lesznek elfoglalva.

A BofA–ML a magyar fellendülés hajtóerejének a feldolgozóipari exportot tartja, később ehhez csatlakozik majd a belső kereslet fellendülése, amire a költségvetési szigor enyhülése és a padlót fogó infláció hathat serkentően. Ezt a véleményt a londoni elemzők többsége osztja, közöttük a 2009-es magyarországi recessziót 6,5 százalékosra visszavevő, a jövő évi növekedést 0,5 százalékban meghatározó Barclays Capital is.

- A nagyon optimista forgatókönyvek bekövetkezési valószínűsége csekélyebb, de azt kategorikusan nem lehet kizárni, hogy valóra váljanak az abban leírtak - mondta lapunknak Barcza György, a K & Bank vezető elemzője, aki a lottó hasonlattal élt a londoni derűlátó előrejelzések kapcsán. A brit elemzők az öttalálatosban bíznak, míg a többiek a kettesnek és a hármasnak is tudnak örülni.

A külföldi és a hazai prognózisok közötti különség főként azon alapul, hogy a nagy befektetési bankházak számára dolgozó elemzőcégeknek van egy kialakult világgazdasági képük a fejlett piacokról, és ezt vetítik a felzárkózó piacokra. Ezért szokott kijönni néha igen nagy különbség a várakozások között. Főleg akkor, ha a világgazdasági kilátásokat is eltérően ítélik meg külföldön és idehaza.

Amennyiben a világgazdaság megítélését Londonban pozitívabban értékelik, ráadásul a régiónkban Magyarország kilátásait is a többiekénél jobbnak vélik, a kettő együtt már jelentékeny eltérésekhez vezethet a prognózisokban - magyarázta Barcza György.

Hangsúlyozta, hogy nem szabad összekeverni a dolgokat: az elemző véleményt mond a gazdasági mutatók várható alakulásáról, ám az semmiképp sem értelmezhető garantált ígéretként. Ami az igazán érdekes az ilyen véleményekben, ajánlásokban, az nem is a konklúzió, hanem maga a gondolatmenet, ahogy az elemző odáig eljutott. Az elemzésekett forgató pénzembereknek, alapkezelőknek megvan a saját kialakult képük az adott ország befektetési lehetőségeiről, inkább arra kíváncsiak, milyen részleteket tudnak abból a maguk számára hasznosítani.

Saját munkamódszereiról szólva Barcza elmondta, hogy először a brüsszeli anyabank, a KBC nemzetközi elemzői mesélik el, mit gondolnak a világban, kiemelten az euróövezetben zajló folyamatokról, és ő arra támaszkodva, annak a gondolatmenetét továbbvive készíti el a hazai előrejelzéseit. Sok a rizikófaktor, közülük is a legnehezebb a hazai gazdaságpolitikai események piacra gyakorolt hatását eltalálni.A költségvetési hiány növekedése alapesetben negatív megítélés alá esik, ám ha ez kedvező nemzetközi hangulatban következik be, akár hidegen is hagyhatja az állampapírpiacot, nem veri fel a hozamszinteket.

Barcza György egyébként maga is tett egy meglepő kijelentést azzal, hogy - az egyszeri adósságátvállaló tételek nélkül - 5,5 százalékos költségvetési hiányt vár 2010-ben. Adósságátvállalással a hiány a bruttó hazai termnék (GDP) 8,2 százaléka lehet, azaz még a Fidesz által vizionál és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által „nem tolerálható" hiánynál is nagyobbat vár a jövő évre. A piac most rendkívül optimista, a hiányprognózisok 4 százalék körül vannak, csakhogy a jövő év elején, tavasszal eluralkodik a pesszimizmus, egy kisebbfajta tőzsdei buborék kipukkadása ugyanis benne van a képben. Barcza a mostani forintgyengülést is ennek az előszelének tartja. Az elemző 2010-re 0,5 százalékos GDP-csökkenésre számít.