Szemünk se rebbenjen. Egy politikus ne legyen finnyás. Putyin sem az. Ő pontosan tudja, hogy Magyarország energiafüggetlensége belátható időn belül teljességgel megvalósíthatatlan. Ellenben kevés dolgot szeretnének jobban, mint a paksi atomerőmű-fejlesztésből a lehető legnagyobb részt kihasítani maguknak, mert az elkövetkező évtizednek errefelé ez lesz „az” üzlete, és aki ebben szerepet kap, hosszú időre bebetonozza pozícióit. Ha ennek ígéretét hozza ajándékul Magyarország potenciális új miniszterelnöke, akkor lehet néhány szót váltani az új barátságról – akkor is, ha a közelmúltat azért nem fogják végképp eltörölni.

Az már nem Putyin dolga, miként lehet ezt eladni Magyarországon az energiafüggetlenség növeléseként. Oroszországnak az az érdeke, hogy Magyarország minél több orosz gázzal fűtsön, és minél több orosz atommal világítson. Gázban lényegében már előtte hever az ország. A magyar energiapiacot átrendezni képes nagy üzlet nem ez, hanem az atomerőmű-fejlesztés. Ezen Oroszország akkor nyer a legtöbbet, ha nemcsak fűtőanyag-beszállítóként, hanem építőként is megjelenhet. Ennek besöpréséért nagyon kis kockázat és áldozat az, ha Magyarország emiatt esetleg kevesebb áramot állít elő gázból. Az oroszoknak egy a lényeg: minél kevesebb olyan forrásból nyerjük energiát, amelyhez nincs közük.

Magyarország tartós energiafüggősége geopolitikai tény. Hacsak a sámánok ki nem dobolják a gázt a makói árokból. Orbán Viktor ezt éppúgy tudja, mint Vlagyimir Putyin, aki azért – miheztartás végett – feleségével legott magánvacsorán fogadta a Gyurcsány házaspárt. Ebből is látszik, hogy nehezen felejt. Ő és emberei tudják, ki tette le a garast kormányfőként egyértelműen az atomerőmű-bővítés mellett, és kivel hozták tető alá a magyar–orosz megállapodást a Déli áramlatról. Azt a szerződést, amelyet papírforma szerint már egy Fidesz-kormánnyal kellene termőre fordítani. Ennek továbbvitele nem az oroszoknak lesz nehezebb, hanem a Fidesznek, amely egyértelműen szoci vircsaftnak tartotta és ellenezte a vezetéket. Bár az atomlogikát alkalmazva a Déli áramlat támogatását sem lenne nehéz megmagyarázni. Két orosz gázvezetékkel ugyanis függetlenebbek vagyunk, mint eggyel –csak éppen nem az oroszoktól, hanem az ukrán–orosz meccsektől. Orbán diszkrét szentpétervári Canossa-járása is azt mutatja, hogy a Fidesz-elnöke a biztos győzelem tudatában már a választások előtt kormányzati üzemmódba kapcsol, kifordítva az ellenzékben használatos köpenyét. Addig nincs is baj, amíg a hívek gond nélkül elhiszik: tegnapi ellenfeleink mától barátaink. Vagy elégedetten mosolyognak azon, hogy Viktor afféle székely góbéként milyen jól átverte a bamba orosz medvét.

Azért adódhatnak még meleg pillanatok. Például akkor, ha majd Putyin fagyos mosollyal azt javasolja, hogy a közös orosz–magyar (no meg természetesen német) atomcég elnöke legyen Mr. Gyurcsány. Miért is ne: az atomnak ő is barátja, ráadásul nekik is. Megállna a kanál a zakuszkában, az biztos.