A javuló nemzetközi környezettel összhangban az elmúlt negyedévekben emelkedtek a hazai exportértékesítések, ám a belső kereslet erőteljes viszszaesése továbbra sem engedi, hogy a magyar GDP együtt mozogjon Európa más országainak növekedésével.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint az állami kiadások szükségszerű kiigazítása, az óvatos monetáris politika, a bankok visszafogott aktivitása, és a belső kereslet lassulása együttesen eredményezik, hogy Magyarországon a fejlett európai és régiós gazdaságoktól elmaradva, csak 2010 közepétől számíthatunk a növekedés beindulására. Öröm az ürömben, hogy mindezek miatt tartósan alacsony inflációs pálya alakulhat ki, illetve hogy a szükségszerű alkalmazkodás következményeként akár egy egészséges gazdasági szerkezet is létrejöhet Magyarországon.

A jegybank előrejelzése szerint idén az éves átlagos infláció 4,2 százalék, míg jövőre 3,9 százalék, 2011-ben pedig 1,9 százalék lehet – mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője. A júliusi adóemeléseket követően a várakozásoktól elmaradó drágulás volt megfigyelhető. Míg korábban az áfaemelés nagyjából 80 százaléka jelent meg a boltokban az árcédulákon, most alig több, mint 60 százalékát sikerült a vevőkre hárítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a recesszió egyre erőteljesebben szorítja le az árakat. Még a korábbi években jellemzően magasabb drágulást produkáló piaci szolgáltatások esetében is egyre kisebb az áremelkedés dinamikája.

Csökkenő tendencia figyelhető meg a bérnövekedés ütemében, már olyan ágazatokban is, amelyekre ez korábban nem volt jellemző. Az elmúlt időszakban a jegybank gyakran hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a versenyszektorban annak ellenére is nőnek a bérek, hogy az ország teljesítménye közel hét százalékkal esik vissza. A mostani jelentésben már arról számoltak be az MNB elemzői, hogy különösen „markánssá” vált a béralkalmazkodás. A visszafogott keresleti környezetben a cégek inkább a munkaerőköltségek visszafogásával próbálnak talpon maradni, és még mindig nem az elbocsátásokkal oldják meg a nehézségeiket. Mivel a gazdaság visszaesése várhatóan hosszú távon fegyelmezi az ár- és béremelési törekvéseket, ezért tartósan alacsony inflációs környezetre számíthatunk. Ráadásul a lakosság és a cégek inflációs várakozásai esetében is enyhülnek a feszültségek, a korábbiakhoz képest ugyanis alacsonyabb szintű áremelkedésre számítanak.

A jegybank jelentése szerint a kiadások teljes kontrollja, és egyedi egyenlegjavító lépések nélkül nem tartható az államháztartás idei hiánycélja. Csak az utolsó két hónapban 180 milliárd forintot kellene lefaragni a kiadásokból, ennyi van még hátra a tervezett 300 milliárd forintos megtakarításból. A jövő évi hiánycélról azt mondja az MNB: csak akkor valósulhat meg, ha a tartalékok nagy részét nem használja fel a kormány. A folyó kiadási problémák mellett a következő években egyre nagyobb gondot jelenthetnek az állami vállalatok adósságának konszolidálási igénye.