A számla kezelésével foglalkozó társaságok nem lehetnek azonban maradéktalanul boldogok: a nemrég elfogadott törvénymódosítás ugyanis megteremtette az átjárhatóságot a nyesz és a tartós befektetési számlák (tbsz) között. A jelenlegi szabályozás szerint a nyesz keretében kezelt megtakarításokhoz csak úgy lehetett hozzáférni a nyugdíjba vonulás előtt, ha az ügyfél visszatérítette az addig igénybe vett adójóváírások 120 százalékát, sőt a felvett összeg után tb-járulékot is kellett fizetni. Ezzel szemben januártól, ha valaki az így öszszegyűjtött pénzét a tbsz-be kívánja átforgatni, akkor annak csupán az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetnie.

Szalai Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke szerint hiba volt engedélyezni az átjárást, mivel az gyengítheti a kifejezetten nyugdíjaskorig szánt előtakarékosság intézményét. 

A tbsz lényege, hogy a hitelintézettel vagy a befektetési szolgáltatóval tartós befektetési szerződést kötő ügyfél speciális számlára helyezi el a lekötni kívánt pénzt, minimum 25 ezer forintot. Erről a számláról lehet aztán például részvénybe, állampapírba, befektetési jegybe vagy betétbe fektetni a megtakarítást. Ha az ügyfél három évig nem nyúl a pénzéhez, akkor az időközben elért hozam vagy kamat után fizetendő, alapesetben 20 százalékos adó helyett csak 10 százalék lesz az elvonás, egy ötéves lekötésnél pedig nem kell adót fizetni.