Hamarosan kézhez kapják az érintettek azokat az értesítőket, amelyekben a hosszú lejáratú megtakarítások gyűjtésével foglalkozó pénzügyi szolgáltatók (nyugdíjpénztárak, biztosítók) tájékoztatják tagjaikat, ügyfeleiket éves befizetéseik aktuális egyenlegéről. A társaságok ezekben a levelekben arra is felhívják a figyelmet, hogy az ügyfelek milyen, a pénzügyi termékhez kapcsolódó, törvényesen kihasználható adóoptimalizálási lehetőségekkel élhetnek. Mivel mostanra mindenki nagyjából tisztában lehet azzal, hogy idei jövedelme után mennyi személyi jövedelemadót rótt már le vagy fizet be jövőre, egy gyors kalkuláció után kiderül, érdemes-e növelni a meglévő megtakarítást vagy akár egy új befektetésbe belevágni ahhoz, hogy az ember maximálisan kihasználhassa az adóterhek mérséklésére rendelkezésre álló módozatokat.

Választani bőven van miből: a piacon jelenleg több olyan megtakarítási lehetőség kínálkozik, amellyel nemcsak jövedelemadónkat csökkenthetjük, hanem számos más előnyre is szert tehetünk.

Azoknak, akik egyébként is hosszú távú megtakarításokban gondolkodnak, a legkézenfekvőbb megoldás a nyugdíjpénztári befizetés. A magán-nyugdíjpénztári befizetés mellett szól az is, hogy - szemben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett összegekkel - ezek a megtakarítások örökölhetők, és a pénztártagok egyéni számláján felhalmozódó összegre senki más, semmilyen jogcímen nem formálhat jogot, így például nem képezheti biztosíték tárgyát vagy nem lehet végrehajtás alá vonni. A magánnyugdíjpénztárak esetében a munkavállalók a kötelezően levont, nyolcszázalékos nyugdíjjárulék feletti,
de legfeljebb a járulékalapot képező jövedelem tíz százalékáig teljesített befizetések után adókedvezményt vehetnek igénybe. Ennek mértéke a pluszbefizetés 30 százaléka, de maximum százezer forint lehet - feltéve, hogy az éves jövedelem nem haladja meg a 3,4 millió forintot.

Azok, akiknek az éves öszszevont adóalapja 3,4 és 3,9 millió forint közé esik, arányosan csökkentett mértékben vehetik igénybe a tagdíj-kiegészítés után járó adókedvezményt, míg az ennél többet keresőknek egyéb lehetőség után kell nézniük.

Ilyen alternatíva például az önkéntes nyugdíjpénztári tagság. A munkavállalók az egyéni számlájukra történő saját befizetéseik után minden adóévben a befizetett összeg 30 százalékáról, de legfeljebb százezer forintról rendelkezhetnek, és ezt az összeget az önkéntes pénztárban vezetett számlájukra utaltathatják. (Azoknál, akik 2020. január 1-je előtt érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, a plafon 130 ezer forint.)

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal megegyező, vagyis az éves befizetés 30 százalékának megfelelő, de legfeljebb 100, illetve 130 ezer forint adójóváírást lehet igénybe venni a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) esetében is. Ezzel a megoldással nem csak jövedelemadónkat csökkenthetjük, hiszen az erről a számláról kezdeményezett befektetések hozama is adómentes. Márpedig
a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összegekkel elég szabadon lehet gazdálkodni: a bankbetéteken kívül fialtathatjuk a pénzünket az idehaza, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamában kibocsátott értékpapírokban (állampapírban, befektetési jegyben, kötvényben vagy részvényben), s a számla tulajdonosa döntheti el, mibe fektessék megtakarításait.

Adókedvezményt az életbiztosítások után is igénybe vehetünk, feltéve, hogy legalább tízéves futamidejű szerződést kötöttünk. A kedvezmény mértéke a megfizetett díj 30 százaléka, ám jó tudni, hogy 2009-től az életbiztosítások után járó kedvezmény az úgynevezett összevont kedvezményalapba számít, a magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítéssel, valamint a tandíj, a közcélú adomány után járó, illetve a háztartási adókedvezménnyel együtt. A hatályos jogszabály szerint 3,4 milliós éves összjövedelemig az öszszevont adókedvezmény mértéke - az őstermelői kedvezménnyel együtt - legfeljebb évi százezer forint lehet, e feletti jövedelem esetén csökken a levonható összeg, 3,9 milliónál pedig teljesen lenullázódik. Az életbiztosítások után járó adókedvezmény azonban 2010-től megszűnik, így annak, aki ezen a címen szeretné jövedelemadóját csökkenteni, érdemes sietnie, hiszen a biztosítással kapcsolatban megfizetett öszszegnek legkésőbb december 31-éig meg kell érkeznie a biztosítóhoz. Emiatt, ha most kötünk új biztosítást, érdemes lehet az egyösszegű konstrukciók közül választani, hiszen így a teljes összeg után érvényesíthetjük a kedvezményt, szemben egy folyamatos díjfizetésű friss szerződéssel, amelynél már csak egyhavi díj után élhetünk az adójóváírással.

Ösztönzik a megtakarításokat

Adókedvezményekkel ösztönöznék a jövő évtől a hosszú távra szóló megtakarításokat: a november elején elfogadott, és 2010-ben életbe lépő adómódosításokkal létrejön a tartós befektetési szerződés (tbsz) intézménye, emellett változatlan formában fennmarad a törvényjavaslatban még megszüntetni tervezett nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) is.

A GWC pénzügyi kommunikációs ügynökség MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye emlékeztet, hogy tartós befektetési szerződésnél, ha a megtakarító legalább öt éves befektetési tartamot választ, akkor az elért nyereség után nem kell adót fizetnie. A legalább három éves, de öt évnél rövidebb idejű megtakarítás hozama pedig kedvezményesen adózik: a szokásos 20 százalék helyett 10 százalék az adókulcs. A kedvezmények igénybe vételéhez minimálisan 25 ezer forint befektetett összeg szükséges.

A törvény megteremti az átjárás lehetőségét a nyesz-ből a tartós befektetési számlára, ezt azonban szakértők elhibázott lépésnek tartják. A közlemény idézi Szalai Sándort, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) elnökét, aki szerint a megtakarítók a piacok átmeneti megingásakor elbizonytalanodhatnak, és befektetéseik eladása, valamint részbeni felhasználása mellett dönthetnek. Ezzel a rövidülhet a megtakarítási időszak, és csökkenhet a hosszú távú megtakarítások volumene. A szakember hozzáteszi: aki vált, annak az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni.

A nyesz-en lévő megtakarítást az eredeti szabályozás szerint a nyugdíjba vonuláskor lehetett felvenni kamatadó-mentesen. Emellett a másik ösztönző a számlával összefüggő adó-visszatérítés, amely jövőre is fennmarad. Ez a számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb 100 ezer forintnak az évenkénti számlára utalását jelenti, amennyiben a számlatulajdonos az év során új befizetéssel növelte a számlaegyenlegét.

A nyesz-en elhelyezett, illetve a magán- vagy önkéntes pénztári megtakarítások között az a leglényegesebb különbség, hogy a nyesz esetében a megtakarító maga dönti el, hogy mikor milyen összeget helyez el a számlán, valamint azt is, hogy a megtakarítást mibe fekteti.