E-mail az APEH-nak a holnapi betonozásról
Gyakorlatilag csak nyíltan bevállalt feketemunkával lehet kijátszani a januártól bevezetendő, egyszerűsített, alkalmi foglalkoztatási rendszert, és biztosan nő a napszám közterhe is. Az elektronikus bejelentési kötelezettségen alapuló nyilvántartás ugyanis becsukja azokat a kiskapukat, amelyekkel az alkalmi munkavállalói kiskönyves rendszerben tömegesen éltek a valójában alkalmazottat foglalkoztató, de velük szabályos munkaszerződést nem kötő munkáltatók.
Az új rendszerben, vagyis a blankettaszerződéses, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató már a munkakezdés előtt köteles az illetékes állami adóhatóságnak bejelenteni a munkavállaló legfontosabb azonosító adatai mellett a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a napi-heti munkaidőt és a munkavégzés helyét is.
Mivel a háztartás körüli és a mezőgazdasági idénymunka kivételével ezt előzetesen, elektronikus úton kell megtenni, gyakorlatilag megszűnik a legjellemzőbb feketealkalmazási módszernek tartott - nemegyszer csak a helyi ellenőrzés során aláírt, netán eltűnő tintával megírt - "biankó szerződések", illetve félig-meddig vezetett kiskönyvek rendszere. A hatóság előre rögzített, naprakész adatok birtokában mehet vizsgálódni az egyes munkahelyszínekre. Eszerint tehát egy tervezett másnapi betonozáshoz felvett segéderő alkalmazását is előre jelezni kell a hatóságnak.
A szociális és munkaügyi tárcától kapott hivatalos tájékoztatás is abból indul ki, hogy az eddigi rendszer elavult, könnyen kijátszható volt. Mint írják, éppen a feketefoglalkoztatás megelőzésének fő eszköze lesz a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség előírása.
Kijátszhatatlan?
A rendszer elvileg kijátszhatatlan: a szabálytalanság pillanatokon belül tetten érhető a helyszíneken, mivel a foglalkoztatással összefüggő információk azonnal bekerülnek a nyilvántartásba. A munkaadó telefonon tájékoztathatja erről a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot (KÜK) a fenntartott ügyfélvonalon vagy az adóhatóságot elektronikus úton. A KÜK az adatokat továbbítja az APEH informatikai rendszerébe. Az adatok a központi nyilvántartásból folyamatosan visszakereshetők, ellenőrizhetők lesznek.
A törvényjavaslat speciális szabályokat állapít meg a növénytermesztési idénymunkára. Ebben a körben a munkáltató a bejelentési kötelezettséget a jelenléti ív vezetésével és egy átalányszerű közteherelőleg befizetésével válthatja ki.
A tárcánál elismerik, hogy az új rendszerben emelkedik az alkalmi munka járuléka, ám érvelésük szerint az eddigi legkisebb bejelentett napszámbér (kétezer forint) után közteherbélyeg formájában fizetett összeg legfeljebb jelképesnek volt mondható. A nagy kedvezmény célja az eredeti szándék szerint a munkáltatók ösztönzése volt a foglalkoztatás növelésére. Ez azonban szélesre tárt kiskapunak bizonyult, mivel a rendes munkaviszony után fizetendő közterhekhez képest valóban aránytalanul kisebb volt a fizetési kötelezettség, ezért a munkáltatók sok esetben átváltották a normál munkaviszonyban foglalkoztatottak jogviszonyát alkalmivá - papíron.
A negyven százalékot szeretnék csökkenteni
A közteher mértékéről még nincs döntés, parlamenti információink szerint a szocialista frakcióban is sokan szeretnék az eredeti tervek szerinti, a nettó bér után fizetendő 40 százalékos értéket jelentősen, 25-30 százalékra csökkenteni a végszavazáskor. Úgy tudjuk azonban, hogy a pénzügyi tárca ragaszkodik az eredeti változathoz, ami viszont az eddigi köztehermérték megduplázásával lesz egyenlő.
Hogy az új törvény milyen sok munkavállalót érinthet, arra az eddigi rendszer adataiból következtethetünk: a kiadott és érvényes alkalmi munkavállalói könyvek száma tavaly meghaladta az 1,4 milliót. Ebből 439 ezret adtak le a munkavállalók a munkaügyi kirendeltségeken az adatok rögzítése és a jogszerző idő igazolására. Az alkalmi foglalkoztatásban részt vevők száma ennél vélhetően magasabb volt, ugyanis nem mindenki adja le az AM-könyvet - a hatályos előírások szerint - a tárgyévet követő január 15-ig.
Tipikusan ilyen munkavállalói csoportba tartoznak a külföldi állampolgárok, illetve azok, akik az év során - legalábbis hivatalosan - csak néhány napot dolgoztak alkalmi munkavállalásban, ám a becslések szerint ezek száma is százezres nagyságrendű lehet.
A megkérdezett szakértők sok kockázattal járó, de elkerülhetetlen lépésnek minősítették a napszámmunka helyzetének rendezését. Egyikük megfogalmazása szerint az új rendszer jelentősége a pénzügyi rendszer szinte teljes elektronizálásához hasonlítható. Nagy veszélyt jelenthet viszont, hogy az eddig az alkalmi munka jogi kiskapuit kihasználó munkaadók jelentős része - számolva az új nyilvántartás kötelezettségeivel - vagy elbocsátja dolgozói egy részét, vagy az eddigi "féllegális" megoldás helyett a teljesen szabálytalan feketefoglalkoztatást választja.
