Itteni befektetőik miatt aggódnak a külföldi nagykövetségek
Ez számukra is fontos, hiszen a Magyarországra irányuló külföldi közvetlen befektetések túlnyomó része az általuk képviselt országokból származik. Az viszont kérdéses, hogy a válság utáni befektetési hullámból mennyit profitálhat Magyarország, mivel szaporodnak az aggodalmat keltő, befektetőriasztó jelenségek.
Az aláírók a „nem transzparens viselkedés jelentős megnyilvánulásait” emelik ki, elsősorban a közszolgáltatások, a műsorszolgáltatás és az országos közlekedési infrastruktúra egyes területein. Remélik, hogy a befektetési klíma olyan marad, amely vonzó célállomássá teszi Magyarországot a befektetések számára. A transzparencia fontos előny lehet ilyen versenyhelyzetben – szögezik le, s ebben kulcsszerepet játszhat az új korrupcióellenes törvény elfogadása és végrehajtása.
A konkrétumokat nem tartalmazó közlemény kiadóit az aggodalom és a jobbító szándék vezette – tudtuk meg a kezdeményezés élére álló brit követség sajtóosztályán. Érdeklődésünket elhárították, amikor az ügyek megnevezését kértük, általánosságban is csak annyit említettek meg, hogy a követségre az utóbbi időben több panaszos levél érkezik, mint kellene.
Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy különösen három ügy korbácsolta magasra az indulatokat a Transparency Working Group tagjainál. A közlekedési infrastruktúránál a BKV-t körüllengő korrupciós botrány, a műsorszolgáltatásban a külföldi tulajdonosi hátterű Sláger és Danubius Rádió elhallgattatása, frekvenciáiknak hazai, politikai kapcsolatokkal rendelkező cégeknek történt átjátszása verte ki a biztosítékot, míg a közszolgáltatásoknál a pécsi vízműbotrány, a francia Suez Environnement Európában nem éppen szokványos módszerekkel végrehajtott kiebrudalása váltott ki elítélő reakciókat.
Az utolsó csepp a pohárban a Transparency International kedden kiadott jelentése volt, amely szerint Magyarországon gyakorlatilag semmi sem változott, a korrupciós világranglistán elfoglalt 46. helyezésünk önmagáért beszél. A közlemény aktualitását adja az is, hogy az említett két rádió frekvenciáin éjféltől már más adja a zenét.
„Magyarországnak szüksége van a befektetésekre, mint egy falat kenyérre. A külföldi befektetők élénkítik a gazdaságot, munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak Magyarország fejlődéséhez” – hangoztatta a nagykövetek felhívására reagálva Szollár Domokos. A kormányszóvivő a válságkezelő kormány egyik legfontosabb feladatának a külföldi befektetői bizalom erősítését nevezte, s méltatta a Bajnai-kormány e téren elért sikereit.
Kiemelte: a a közleményben felvetett káros tendenciákat a kormány minden erejével igyekszik megakadályozni. Ennek érdekében indította el a kabinet a több intézkedésből álló antikorrupciós csomagot. Emlékeztetett arra is, hogy az intézkedéscsomag fogadtatása igen kedvező volt, megnyerte többek között a Transparency International és a Freedom House szakértőinek tetszését is – írja az MTI.
Szollár végezetül bejelentette: Bajnai Gordon miniszterelnök jövő hét elejére konzultációra hívta a közleményt kiadó országok nagyköveteit, hogy személyes találkozó keretében tájékoztassa őket. A találkozón a kormányfő kifejezi majd a kormány elkötelezettségét a befektetési környezet minőségének megőrzésére és további javítására, és egyben kész lesz arra is, hogy meghallgassa a nagykövetek ezzel kapcsolatos javaslatait is.
A kamarák nem tudták
A Népszabadság megkereste a külföldi vállalatokat képviselő reprezentatív kamarákat is, ám, mint megtudtuk, a közlemény kiadásához közvetlenül nincsen közük. Az amerikai-magyar Amchamnél, lapunktól értesültek a kommünikéről, és azt nem is kívánták kommentálni. A német–magyar kereskedelmi és iparkamaránál pedig időt kértek, hogy tájékozódhassanak az ügyben.
