Jogerősen elvesztette Joav Blum azt a közigazgatási pert, amelyet a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal júliusi határozata ellen indított, a bíróság ugyanis helybenhagyta a hivatalnak azt a döntését, miszerint az izraelimagyar kettős állampolgár sukorói bejelentett lakcíme fiktív, azaz érvénytelen – tájékoztatta tudósítónkat G. Boda Orsolya, a Fejér Megyei Bíróság szóvivője.

Amint arról beszámoltunk, a Velencei-tavi kaszinóberuházás körüli botrány része, hogy a Fejér Megyei Főügyészség álláspontja szerint a telekcsere révén hetvenhektáros állami területhez jutott Joav Blum a lakcímkártyáján szereplő adatokkal szemben nem él életvitelszerűen az általa bejelentett sukorói címen. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot a főügyészség utasítására a sukorói jegyző még júniusban folytatta le, és fiktívvé nyilvánította a férfi Kis utca 5. szám alá bejegyzett lakcímét. A határozat ellen Blum az államigazgatási hivatalhoz fellebbezett, beadványában arra hivatkozott, hogy a jegyző nem tárta fel teljeskörűen a tényállást.

A hivatal másodfokú elutasító határozatát Blum a bíróságon támadta meg, de a hét elején megszületett jogerős ítélet szerint nem járt sikerrel. A történet egyébként ezzel még nem ért véget, mivel Joav Blum hamarosan vádlottként áll a bíróság elé: az ügyészség éppen a fiktív lakcímkártya miatt egy büntetőper keretében közokirat-hamisítással vádolja.

A sukorói telekcsere egyébként jogilag akkor is végrehajtható lett volna, ha Joav Blum nem rendelkezik sukorói állandó lakcímmel – tudtuk meg az ügyet ismerő forrásainktól. A vonatkozó törvény szerint a csereszerződésben érintett egyik félnek kell helyi lakosnak lennie, márpedig ha a magyar állam az egyik szerződő, akkor nem számít, hol él a másik fél.

Kétségtelen: Blum nem él életvitelszerűen a sukorói ingatlanban – bár ezt nem is tekinti perdöntőnek az állandó lakcím meglétéhez. Lapunk úgy tudja, megvásárolta azt, méghozzá tízmillió forint fölötti összegért.

Blum környezetéből úgy tudjuk: a ház tulajdoni lapján ő van bejegyezve tulajdonosként, s a vitatott sukorói telkeken tüntették fel széljegyként a nevét. Azonban Sukorón elvileg nem számít fantomnak, hiszen 2008-ban 4 millió forinttal támogatta az óvoda játszóterének felújítását. Az is igaz, hogy a lakcímbejelentés időpontjában nem Blum volt a ház tulajdonosa, ám a magyar törvények értelmében nem kell tulajdonosnak lenni az állandó lakcím bejelentéséhez, elég például bérelni azt.

A magyar szabályozásban van olyan pont, amely az adott lakcímre bejelentkezők életvitelszerű tartózkodásáról szól, ám szakértők szerint a szabályozás idejétmúlt: annak alapján jogilag számos „kétlaki” életet élő magyar vagy kettős állampolgár hazai bejelentett lakcíme megkérdőjelezhető lenne, ami igen hátrányos jogkövetkezményekkel járna.

Mindez azonban már lényegtelen is, mert a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tegnapi ülésén döntött arról, hogy kérik a bíróságtól a telekcsere-szerződés megsemmisítését: a határozat értelmében a kérelmet mihamarabb beadják az illetékes bíróságra.

Ki kell adni a sukorói papírokat

A Fővárosi Bíróság ma délután hozott első fokú ítéletében helyt adott a Lehet Más a Politika (LMP) keresetének és arra kötelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, hogy 15 napon belül adja ki a sukorói telekügylet kapcsán készített értékbecsléseket, valamint a telekcserével kapcsolatban a földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentumot – tette közzé az LMP. Az LMP még nyáron kérte az MNV-től a vagyonkezelő cég és Joav Blum között 2008-ban a King's City nagymegaberuházással összefüggésben létrejött telekcsere-szerződést, az ingatlanokról készített értékbecsléseket, valamint a csereügylet miatt a földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentumot. Az LMP szeptemberben terjesztette elő keresetét. Az MNV időközben a telek-csereszerződést honlapján hozzáférhetővé tette. Mai ítéletében a Fővárosi Bíróság osztotta az LMP képviselőjének azt az álláspontját, hogy a földhivatali bejegyzéshez szükséges valamennyi dokumentum, továbbá az ügylethez készített ingatlan-értékbecslések - az adatvédelmi és a vagyontörvény alapján - közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Az LMP úgy véli: minden olyan esetben, amikor állami vagy önkormányzati vagyon cserél gazdát, az állampolgároknak joguk van minden olyan információhoz, amelynek segítségével átláthatják a közvagyonnal folyó gazdálkodást.

Beigazolódtak Budai vádjai, érvénytelen a földpályázat

Illetéktelenek valóban felbontották a 2500 hektár Pest megyei földet érintő haszonbérleti pályázatra beadott anyagokat – állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. belső vizsgálata. Ezért Kamarás Miklós vezérigazgató azonnali hatállyal elrendelte az eljárás érvénytelenítését. Lényegében beigazolódtak tehát Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek szövetségi igazgatójának hétvégi állításai, amelyek miatt tegnap már Benedek Fülöp értékesítési vezérigazgató-helyettes és Kamarás Miklós lemondását is követelte.

Eszerint a Pest megyei földek haszonbérletbe adásáról szóló eljárásban valakik illetéktelenül felbontották a pályázati anyagokat, majd tettüket utólag úgy próbálták legalizálni, hogy visszadátumozott okiratokkal jelölték ki a pályázatok felbontására kijelölt bizottság tagjait. Ezt nem cáfolta az MNV vizsgálata, amelynek már a megkezdésekor felmentették a cég megbízott területi irodavezetőjét, Balogh Tamást, aki egyébként másik pozíciót is betölt a vagyonkezelőnél.

A vezérigazgató a vizsgálati anyagot átadta a társaság illetékes vezetőinek, hogy tegyenek javaslatot a felelősök szankcionálására. Kamarás Miklós e javaslatok ismeretében azonban maga dönt az üggyel kapcsolatos személyi következményekről. A vizsgálati anyag különböző felelősségi köröket állapít meg: a legsúlyosabb felelősség azokat terheli, akik a Magyar Közlönyben megjelent szabályokkal ellentétesen felbontották a lezárt borítékban benyújtott pályázatot. Szintén „igen súlyos” felelősség terheli azokat is, akik az elkövetett szabálytalanság kiküszöbölésére fiktív okiratokat gyártottak, ahelyett hogy jelentették volna az ügyet. A vizsgálat megállapította, hogy a bürokratikus folyamat végén létrejövő, de szabálytalan dokumentumokat Benedek Fülöp agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettes távollétében egyik helyettese írta alá.

Az MNV leszögezte: további vizsgálatot igényel, hogy a cég első iktatási rendszerét hogyan lehetett feltörni, és annak tartalmához illetéktelenek hogyan férhettek hozzá.

Budai Gyula tájékoztat