Hárman is nekimentek az Alkotmánybíróságon a kormány január elsejétől hatályba lépő szuperbruttósítási tervének, ám egyikük sem járt sikerrel. Ugyan általában nehéz előre megmondani, hogy adóügyekben miként dönt az Alkotmánybíróság, ezúttal a várakozások összecsengtek az ítélettel, mely szerint a testület elutasította a szuperbruttót támadó indítványokat. Így tehát már semmi akadálya sincs annak, hogy 2010. január 1-jétől a szuperbruttó szerint határozzák meg a jövedelemadó-alapot: az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb-) járulék és az egészségügyi hozzájárulás is, de - mint az Alkotmánybíróság határozata rámutat - nem mint jövedelem, hanem mint adóalap-kiegészítés.

A szuperbruttósítást támadók között volt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki szerint a személyi jövedelemadó-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és az alkalmazott jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme. Szabó Máté korábbi közleményében azt is megjegyezte, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás nem befolyásolja az adóalany nyugdíját, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Egy másik indítványozó arra hívta fel az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy amennyiben év közben növekedik a tb-járulék kulcsa vagy az egészségügyi hozzájárulás mértéke, akkor visszamenőleges kötelezettség keletkezik a korábban megszerzett jövedelemnél. A szuperbruttósítás elleni érvek között szerepelt az is, hogy a Pénzügyminisztérium nem indokolta meg, mi tette szükségessé a nemzetközi gyakorlattól is eltérő, szakmailag megalapozatlan szabályozást.

Az Alkotmánybíróság szerint az szja-törvény az adóalap-kiegészítést nem tekinti jövedelemnek. Az indoklás alapján az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen kifizetett tb-járulék, illetve eho összegét számítják be, hanem az öszszevont adóalapba tartozó jövedelemnek előbb említett járulék és hozzájárulás mértékével korrigált összegét. Vagyis az AB szerint azért nem lehet helyt adni az indítványnak, mert a törvény az adóalap meghatározásakor megemlíti az adóalap-kiegészítést is, a jövedelmen kívül. Úgy is lehetne mondani: az összevont adóalapot a jövedelem 127 százaléka képzi. Mindezek tükrében egy, az adóalapot érintő matematikai műveletről, korrekciós tényezőről van szó. Meg nem szerzett jövedelem adóztatására tehát nem kerül sor, és nem sérül az arányos közteherviselés követelménye sem.

Egy korábbi közleményében a Pénzügyminisztérium hasonlóan fogalmazott, szerintük a jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek, az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés, viszont láthatóvá válik, mennyibe kerül a munkáltatónak a foglalkoztatás.

Az indoklásban elhangzott, hogy a tb-járulék illetve az eho év közbeni emelése visszamenőleges adókötelezettséget jelentene, ami ellentétes volna az alkotmánnyal. Egy ilyen változtatás alkotmányossága azonban csak konkrét törvénymódosítások fényében lenne megítélhető. A járulékok év közbeni emelése esetén megfelelő átmeneti szabályokat kell alkotni a visszamenőleges hatás kiküszöbölése érdekében.

Szabó Máté lapunknak a döntést követően annyit mondott, hogy tudomásul veszi a határozatot.

A többi indítvány is átmehet

A döntés nem lepte meg Vámosi-Nagy Szabolcsot, az Ernst & Young adópartnerét. A határozat alátámasztotta, hogy az adóalap-korrekció nem alkotmányellenes eszköz az adórendszerben. A testület februárban foglalkozik a vagyonadóhoz és a családi pótlék megadóztatásához benyújtott indítványokkal. A szakértők szerint legfeljebb a családi pótlék adójának hatálybahelyezésén lehetne fogást találni: az adózók számára kedvezőtlen változás idén szeptembertől él, holott egy ilyen módosítást az év elején kellett volna bevezetni. Egyébként ezekben az ügyekben nem számítanak az indítványoknak helyt adó határozatokra. Adótémában azonban kiszámíthatatlan az AB, nem lenne példa nélküli egy, a szakma véleményével ellentétes döntés - állítják a szakértők.